Elég volt már

Elég volt már!

Elég volt már
A démonok táncából
Mert túl sokat tudunk
Erről a züllött világról

Medve bőrébe bújok
Úgy szégyenlem magam
Vagy kergessenek el
Vagy fussanak szét rémülettel

Elég volt már
A félelem árnyától
A gyűlölet láncából
A lelkek elrablásából

Elég volt már
A hamis bálványok
Feltétel nélküli imádásából
A szeretet sárdobálásától

Elég volt már
A parlament megcsúfolásából
A bohóc sapkák
Káromló fejre rakásából

Elég volt már
A határt védők vegzálásából
Az idegen hordák támogatásából
A segítő kéz elutasításától

Elég volt már
A hazugság csillogásából
A rágalomhadjárat
A hamis illúziók felvirágoztatásából

Elég volt már
A pénz, a hatalom
Zálogosításából
A józan emberi gondolkodás
S az emberi élet privatizálásából

Elég volt már
Az antikrisztusok feltámasztásából
A szeretet s Krisztus Urunk
Tagadásából

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Irha Adrienn

Disszociáció

Miért gyötör a rabság, mi a múlté? Ördögi, gyilkos szavak. Mi kínzott, s pokolba rántott, A jelenbe dobva marad. Rémálomba fullasztott lélek, Bizonytalan biztos jövő,

Teljes bejegyzés »

Én szívemmel látlak

Edit Szabó : Én szívemmel látlak Szívem dobog örömmel, ha látlak, kezed fogom, hogy szívedbe lássak, amíg élek, élvezem a létet,. kedves család, csak teérted

Teljes bejegyzés »

Lelked ajtajában

Ne a kezed add.  Azt már ismeri a világ. A csended add, amire ráomlottak az évek. Ismerni akarom sebeid kézírását s tudni, mi maradt életben

Teljes bejegyzés »

Ködfölde

Monoton az egész! Mindenki azt hiszi, hogy félelmetes, meg hogy veszélyes, közbe pedig semmi. Unalmas és hétköznapi. A veszély zónában dolgozom. Vagyis, ott, ahova hétköznapi

Teljes bejegyzés »

Közelebb

Hozzád bújok s hallom szíved lépteit, mi csendben, óvón érkezik. Veled rövidebb lett a távol s ha nem vagy napjaimban, minden gondolatom hiányol. Az ablakomban

Teljes bejegyzés »

Csak hittem

Olyan sokszor hittem, de most tényleg ott vagyok, Könnyes lesz a szemem, hogy ha csak rá gondolok. Biztonság az, ha szíve mellett dobbanhat szívem, Kérés

Teljes bejegyzés »