Húsvéti mese

Húsvéti mese

Erdőn-mezőn sürgés-forgás,
nyuszi szalad, füle kockás,
nagy gondban van most őkelme,
eltűnt egy tojás reggelre.

A legnagyobb, és legszebb volt,
rá margarétákat rajzolt,
csodálta is a telihold,
– csak nem ellopta egy kobold?

Ez volt az ő szíve csücske,
nem mehet a terve füstbe,
egy kislánynak festegette,
aki őt úgy szeretgette.

Nem is olyan régen történt,
eltalálta lábát töltény,
akkor talált rá a lányka,
bevitte gyorsan a házba.

Orvost hívtak, gyógyítgatták,
kedves hangon szólítgatták,
simogatták, kényeztették,
gyógybalzsammal kenegették.

Hamar beforrt nyuszi lába,
visszamehet otthonába,
de a kislányt nem felejti,
merre laknak meg is jegyzi.

Azért festett még egy tojást,
hogy húsvét vasárnap korán,
elvigye a jó barátnak,
letegye az ablakába.

Szomorú most tapsifüles,
sok ismerőst is felkeres,
segítsenek megtalálni,
kerek erdőt körbejárni.

Harkály kopog, hírül adja,
mindenki figyeljen, hallja,
akik látják a kék tojást,
hogy, merre van,- gyorsan mondják.

A nyuszi, csak ámul-bámul,
vigasztalják,- megtaláljuk,
és mire a nap lemenne,
a jó hírrel megjelennek.

Meg lett a szép hímes tojás,
nem látszik rajta karcolás,
elgurult a szedtevette,
kökénybokor elrejtette.

Tapsifüles nagyon örül,
ki-kiles a tojás mögül,
viszi már a kicsi lánynak,
derű legyen ott a házban.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Mészáros Csaba

A csend maradánya

Kimentem az erdőig. Zajt vittem magammal. Telefonfény derengett, élettelen árnyalattal. A fák nem szóltak hozzám, úgy ítélték, még avatatlan, mint akik mindent tudnak, csak álltak

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Mészáros Csaba

Háromsoros idő (haikuk)

éveket lassít tétován a pillanat – örök jelenben * pillanatcseppek életfolyót táplálnak – benne sors úszik * halk elmúlásban bánat már ne kísérjen – örök

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A toll súlya

Nem könnyű tárgy a toll a kézben, bár annak látszik odafent. Súlyát nem a tinta hordozza, hanem mit a leírt gondolat megüzent. Mert aki egyszer

Teljes bejegyzés »

Eljön egyszer Vivaldi tavasza

  Azt mondják, szomorúsággal óvatosan, Pedig mindenki kelt már fel bánatosan. Azért vagyunk itt, hogy segítsünk egymásnak, Hidd el! Szomorú gondolatok elszállnak.   Hiába él,

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Konzervdobozban találtam az eget

Rozsdás doboz hevert, a part menti sárban. Esővíz gyűlt bele, egy régi zivatarban. Lehajoltam hozzá, az ég nézett vissza. Felhők úsztak benne, mind patyolat tiszta.

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Második élet

A műhelyben porosan, egy konzervdoboz árválkodott. Rozsdája barnán pergett, fémes fénye halványodott. Szemétként iratkozott fel a listára, úgy tűnt sorsa beteljesedett. De egy kéz felemelte

Teljes bejegyzés »