Húsvéti mese

Húsvéti mese

Erdőn-mezőn sürgés-forgás,
nyuszi szalad, füle kockás,
nagy gondban van most őkelme,
eltűnt egy tojás reggelre.

A legnagyobb, és legszebb volt,
rá margarétákat rajzolt,
csodálta is a telihold,
– csak nem ellopta egy kobold?

Ez volt az ő szíve csücske,
nem mehet a terve füstbe,
egy kislánynak festegette,
aki őt úgy szeretgette.

Nem is olyan régen történt,
eltalálta lábát töltény,
akkor talált rá a lányka,
bevitte gyorsan a házba.

Orvost hívtak, gyógyítgatták,
kedves hangon szólítgatták,
simogatták, kényeztették,
gyógybalzsammal kenegették.

Hamar beforrt nyuszi lába,
visszamehet otthonába,
de a kislányt nem felejti,
merre laknak meg is jegyzi.

Azért festett még egy tojást,
hogy húsvét vasárnap korán,
elvigye a jó barátnak,
letegye az ablakába.

Szomorú most tapsifüles,
sok ismerőst is felkeres,
segítsenek megtalálni,
kerek erdőt körbejárni.

Harkály kopog, hírül adja,
mindenki figyeljen, hallja,
akik látják a kék tojást,
hogy, merre van,- gyorsan mondják.

A nyuszi, csak ámul-bámul,
vigasztalják,- megtaláljuk,
és mire a nap lemenne,
a jó hírrel megjelennek.

Meg lett a szép hímes tojás,
nem látszik rajta karcolás,
elgurult a szedtevette,
kökénybokor elrejtette.

Tapsifüles nagyon örül,
ki-kiles a tojás mögül,
viszi már a kicsi lánynak,
derű legyen ott a házban.

Kristófné Vidók Margit
Author: Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Kristófné Vidók Margit vagyok, 1954. 10. 23-án egy alföldi kisvárosban, Kalocsán születtem. Pár évet tanyán laktunk, ami örökre meghatározta a viszonyomat a természethez és állatvilághoz. Életem legkülönlegesebb időszaka volt, ami emlékeimben mindig is a legszebb marad. Iskoláimat Uszódon, középiskolai tanulmányaimat Baján kezdtem, majd egy családi tragédia után Budapesten folytattam, ahol a munka mellett fejeztem be. Mindig is szerettem az irodalmat, sokszor szavaltam verseket. Először a nagy csalódások hatására írtam kezdetleges kis soraimat, amelyekből csak kevés maradt meg. 1975. óta a kereskedelemben dolgozom. Két gyermekem van. Egy újabb tragédia után fordultam újra a versek felé, és 2016. óta publikálok a Poet.hu oldalán, valamint megjelennek verseim a Holnap Magazin oldalán is. 2017-ben a Rímkovácsok antológiában, és ugyanebben az évben a Poet antológiában is megjelentek verseim. 2018-ban jelent meg első verseskötetem magánkiadásban: Álomszőttes címmel.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Vágyom egy társra

Manapság szomorúan telnek napjaim,   szomorúan, magányosan élek.  Egy idő óta, szívem keserűség mardossa.    Eddig egyedül éltem egymagamban,  de ebből elég volt, meguntam,  valaki hiányzik mellőlem.  Vágyom, hogy valaki mellettem,  velem

Teljes bejegyzés »

Mindenkinek jár

A sátán kutyája a sarokban gubbasztott. Semmihez sem volt kedve. A steaket már rég megette (angolosan, természetesen), a tálnyi friss forrásvíz még a lábai előtt

Teljes bejegyzés »

Sisakvirág

Az ország leghíresebb nyomozója halálos beteg. Legalábbis ezt olvastam a hírekben. Gondoltam eljött az én időm, most vagy soha (szó szerint), interjút kérek tőle. Két

Teljes bejegyzés »

Én, a szúnyog

Éjszaka volt mikor megláttam a napvilágot. 103 testvéremmel együtt egy kék kerti hordó volt a bölcsőnk, benne kellemesen állott esővíz. Anyámat nem ismertem, apám létezését

Teljes bejegyzés »

Lunam ruinam

Kivételes családba születtem. 2257-et írunk, május van, de mintha a régi mondák szerinti január lenne. Megbolondult a világ, a globális felmelegedés átcsapott jégkorszakká, de ez

Teljes bejegyzés »

Kiskarácsony

Kinek-hogy. Azt mondták, legyen tacskód. Azt mondták, jó buli lesz. Hát, karácsonykor ráncba szeded magad, fellépsz a drága internetre, és 3-4 óra után kiválasztod azt

Teljes bejegyzés »