Füredi kánikula

Füredi Kánikula.

Kinnt tombol a hőség lelkünkben pedig fagyos tél
Hűtött szobámban önkéntelenül a TV elé kényszerülök
Menekölők ezrei mindenütt,ezért gondolataimba merülök
Kiesik a könyv kezemből, mely a múlt szégyenéből meritkezik
Mely az Amerikába kényszeritett afrikai rabszolgák éltével kegyetlenkedik
Habár elnökük afrikai szárkazásu,a pénz bábjaként ül székében
Ma is milliók élnek munka nélkül mekkivel kezükben látszólag békében
A bankok s a pénz imádata kiölte a szivekből a szeretetetet
Kegyelmi állapotba kerülve, nyújthatnának a menekülteknek reménységet
Jóvátenni azt a temérdek szenvedést,igy kaphatnának penitenciát
Elérve a megalázott afrikai népek szülőhazáinak felvirágzását
S Európában a németek öntudatra ébredhetnének
Bűneikért itt az alkalom hogy feloldozást kérhetnének
A jellegtelenségből végre nemzeti formát ölthetnének
Csupán a zsebükbe kellene nyúlni ,s nem az euró bűvkörében élni
S a NATÓ arzenálját aktiválni, s nem a kalifátusoktól félni
A füredi kánikulában sem illik csupán az árnyékba beállni
Nem lehet csak tehetetlenül minden cselekvés nélkül leállni.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Veled átélni

Veled átélni   Veled akarom átélni, A szürke hétköznapokat; Sétálni, vagy csak ülni egy padon, És nevetni nagyokat. Boldognak lenni, Csak veled szeretnék; Mindent, amit

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Így tanultam

Menni, menni, visszanézni. Sosem szólni, csak remélni. Mindig újra megpróbálni, sosem bukni, csak felállni.   Mindig kérni, nem elvenni. Hogyha más kér, akkor adni. Nem

Teljes bejegyzés »

Mikor majd szemembe nézel

Ha majd eljő a pillanat,  mikor mélyen a szemembe nézel,  szám többé már nem nyílik szóra.  Bezárul szótlan.  Ez nekem elég lesz, mindent jelent majd,  tőled többet

Teljes bejegyzés »

Hírösszefoglaló – 2026. május 1.

Kedves Olvasóink! Az alábbi bejegyzésben számolunk be elmúlt másfél havi munkánk eredményeiről, legutóbb megjelent új könyveinkről, tavaszi pályázatunk végeredményéről, közzétett hanganyagainkról és videóinkról, ill. szeretettel

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Bencze Margit

Rózsaszín muskátli

Nagyon szeretem a virágokat. A rajongásomat irántuk drága édesanyámnak köszönhetem, aki talán még nálam is jobban imádta őket. Hajdanán vidéki családi házunk virágoskertje a legszebb

Teljes bejegyzés »

A NŐ

Kislány, anya, hölgy vagy mama. Egy szóval a nagybetűs NŐ. Gyengéd lélek, kedves mosoly. A föld felett, hopp, libbenő. Nélkülük hát lenne élet? Vigaszt férfi

Teljes bejegyzés »