Kettétört szivek

Kettétört szivek

A megbolydult világ kifordulni készül magából
Ne gondold, hogy a terrorizmus csak a politikában élősködik
Itt van a lelkünkben lerabolva perceink,mérgezve sejtjeink
Hiába kiáltunk jó szóért, csak egyre fakasztják fájó könnyeink.

Ferenc pápa bátran hirdeti az újra evangelizációt
Hangja az ellenszélben pusztába kiáltó szónak tűnik
Mert a sátán megbúvik valamennyiünk szivében,
S tüskét vert az ősi rossz, Istentől kapott hitében

Gúny tárgyává váltak az egész világon az Isten-keresők
Mig az éhező szegény-ember csendben megbújik vackában
A bosszúszomjas megrontott ifjuság vérrel irja vélt igazát
Nem akar ismerni törvényt, családot,sem hazát.

Özönvizért kiált a kétségbeesés
Ebben látja a kiutat az Isten keresés
Álmaink-reményeink a kozmoszba szállnak
Hol békét, szeretetet tán más bolygón találnak

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Szabó Szabina

Szívem tengerpartján

Elárvult, sebzett szívemet, mikor nagyon fájt az élet, elköltöztettem, Egy homokos partot a tenger mellett ő neki lakni kerestem. Néha ellátogattam hozzá, megnézni, hogy megy

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Te bennem

Te bennem egy dallá álltál össze szépen lassan, Benne vagy minden érzésemben és minden szóban. Néha csak halkan hallom, háttérben remegő foszlányokat, Néha olyan hangos,

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Halloween

Töklámpásom halvány fényében, rémálmaim szereplői jönnek értem. Kisebbek, mint amikre emlékszem, a félelemtől reszketek egészen. Töklámpásom pislákoló fényében érdes kacagást hallok éppen. Ereimben megfagy a

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Őszből télbe fordul

A vénasszonyok nyara oly sokáig tartott idén, Enyhe az idő még most is, november elején. S bár volt pár nap, amikor szürke felhők úsztak a

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Ősz

Kertemben járt az ősz, s haladt is tovább, Ecsetével megcsiklandozta a fák hónalját. Itt hagyta a reggelek és az esték hűvösét, Földre szórta a leveleket

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Őszi reggel

Szomorú, szürkés napra ébredtünk ma, Esni fog, mégis indulnod kell a dolgodra. De állj meg, s öleld át magad, legyél büszke, Nézd meg, meddig eljutottál,

Teljes bejegyzés »