Ősz hajú, barna szemű, jóval hetven feletti férfi ül a buszon. Alig várta, hogy végre nyugdíjas legyen és naponta kijárhasson a telekre. Nem túl nagy terület, néhány fa, ribizlibokrok és egy szerény kis ház mindössze. Ja és két nagy kutya. A kis házban aludni is lehet. Egyik unoka itt töltötte a karanténos időszakát a Covid járvány idején, miután külföldi munkájából hazatért.
Családjával régi típusú mobiljával tartja a kapcsolatot. Az új, érintőképernyős mobil már túl bonyolult számára, olyat nem tud kezelni. A nyomógomboknak is elég nagyoknak kell lenniük, hogy használni tudja. A mobiltelefon léte megnyugtató a család számára. Ezzel bármi baj esetén tud értesíteni valakit a családból, feleségét, vagy fiát, lányát. Örül a teleknek. Itt végre nyugalma van. Babrálhat a kertben. Régebben nyulakat, csirkéket is tartott itt, de mára már csak a növények és a kutyák maradtak. A kutyáknak kifelé jövet megveszi hentesnél a csontot, akik örömmel ugatják körbe, amikor megérkezik. Az évszakos gyümölcsök érésekor esténként nagy csomagokat visz haza az aktuális termésekből. Egyik alkalommal szilvával megrakodva tért haza. Már a lakásban szedte ki a gyümölcsöt a szatyorból, miközben bekapott pár szemet. Azonban nem vette észre, hogy az egyik szemen egy méh is volt és azzal együtt kapta be. Ez csak akkor tudatosodott benne, amikor a méh belülről megcsípte a száját, belé eresztve a fullánkját.
Nagyon rossz érzés volt. Fájt, de úgy gondolta, majd elmúlik. Ő még mindig elég erős, nem fogja egy ilyen kis lény legyűrni – gondolta. Nemsokára fia is hazaért. Látta, hogy édesapjának kicsit furcsa az arca, ezért kérdőre vonta, aki neki a történeteket. Valójában már elkezdett dagadni az arca, de ennek ellenére egyikük sem gondolta, hogy bármit is kellene tenniük.
Úgy egy óra múlva hazaért a felesége és meglátta a férje feldagadt arcát. Miután fia elmondta a történteket, ő azonnal tárcsázta az ügyeletet. Az ügyeletesnek elmondta, hogy férje száját méh csípte meg belülről. A mentősök úgy tíz perc múlva meg is érkeztek. Addig ők otthon előkészítették a férfi csomagját, mivel azt gondolták, hogy biztosan kórházba fog kerülni. A mentősök azonban hozták a szükséges injekciókat, melyeket a férfi azonnal meg is kapott és hamarosan jobban lett. Így nem kellett kórházba vinni. A mentősök elmondták neki, hogy nagyon nagy szerencséje volt, hogy felesége azonnal segítséget hívott hozzá. Gyakorlatilag megmentette az életét. Tekintse feleségét hétköznapi hősnek!
Hősöket háborús időszakokban szoktak avatni, akik embertársaik életét mentik meg, vagy éppen kitűznek egy zászlót a megfelelő helyre. Most szerencsére nincs háború. De béke időszakban is történnek életmentések. Vannak olyan emberek, akik gyorsan és megfelelő módon reagálnak egy-egy veszélyes helyzetben. Ők is hősök.
Author: Radnóti Katalin
Budapesten születtem, itt tanultam, kémia-fizika szakos diplomát szereztem, dolgoztam tanárként, lett családom és unokám. Régóta dédelgetett álmom volt, hogy novellákat írjak életem érdekes eseményeinek felhasználásával a sok szakmai jellegű publikáció után. Elterveztem, hogy amint nyugdíjba megyek és lemennek a vállamról a munkából adódó terhek, feladatok, írni fogok. Már évekkel ezelőtt elkezdtem a témák gyűjtését, és amint tehettem, máris elkezdtem az írást. Emellett sokat olvasok szépirodalmat, történelmi regényeket, minegy olvasási lázban égek, hiszen a hosszú munkás évek alatt erre jóval kevesebb időm volt. Tudom, hogy még tanulnom kell a novellaírást. Ezért szívesen olvasom a társszerzők írásait is. Napjaimat családom, nemrég született kisunokám édesíti meg. További fontos tevékenységem még a rendszeres uszodalátogatás, ahol nemcsak a sport a fontos, hanem a közösség is. Mindig van kivel beszélgetni, megosztani az örömöket, bánatokat, reflektálni az aktuális eseményekre. Szakmai honlap: https://rad8012.members.iif.hu/
Egy válasz
Kedves Katalin! Milyen igaza van, vannak hétköznapi hősök is. Milyen jó, hogy léteznek, mert sok ember megmenekülhet így a biztos haláltól. Férjemet egy hatalmas lódarázs csípte meg és egy civil mentős vitte be az orvosi rendelőbe, ahol négy injekciót kapott. Ha ő nincs, a férjem sem lenne már mellettem. Nagyon szép történeteket írt, Katalin, öröm olvasni.
Szeretettel:
Katica