Levegőt!
Apró sóhajok garmadája,
viszik az éltető oxigént.
Fáradok.. miért nehéz,
miért nem szélvihar tölti ki testem?
Másoknak természetes,
inni a hegyek, völgyek lankáiról zúduló friss,
zamatos szellőt.
Nekem miért nem megy?
Tüdő, tedd hát dolgod, borda védd meg Őt!
Gyulladt izmok, fájdalmas nyilallás.
Átkozott mozdulat, villan át.
Minden egyszerű, amíg nem fáj, alvás, ülés, menés..
Sorscsapás vagy csak biccenés, szelíd figyelmeztetés?
Ő szeret, megbökte oldalad.
Hé, ember… haladj, haladj!
Tedd, mit gondolok, hamar, hamar..
Levegőt!
És megyek.. kérlek segíts!
Öröm, mi másnak teher, élni az életet.
Veled, drága Istenem!
Megyek.. keresem végzetem.
Author: Horváth Attila
Sziasztok, Horváth Attila, az Irodalmi Rádió szerzője. Voltam, vagyok, leszek.. Mindent csak Érte teszek. Élet, Szerelem, Érzelem, Vágy, Elfogadás. Itt és most, szárnyaljatok sorok…
