A tudás fája
Valamit tanulni kéne
Ebben a sűrű rengetegben,
Valamit meglátni, ami
Segít jóvátenni a bűnt,
Mit a megváltó vállára vett!
Mi mégis elkövetjük szüntelen!
Bocsáss meg ó én Istenem!
Elkövettük, mi helyrehozhatatlan,
S magányba folytja szívünk
Vérvörös árnyait.
Szerte-szét látok, s minduntalan
Sikolyba révedek…
Emberek magányba folytott
Kiáltásait hallom. SZERESSETEK!
Mitévő lehetek egyedül bolyongva?
Ádám és Éva bűne oly nehéz!
A kíváncsiság lehet oltalom,
Egy falat az almából holt öröm,
Mely megbocsájthatatlan?
Szenvedésünk ezért örök!
A szerelem, az újjászületés
Ad némi vigasztalást.
Mi az mit látni kéne, s tanulni,
Hogy jobbá tegyük a világot?
Fantáziálok, mert szabad vagyok!
A kígyó sziszegve bíztat,
Harapj az almából, s lám
Kinyílnak szemeid!
Aztán elveszek a magányos,
sötét rengetegben.
Apró örömöket gyűjtök,
S nincs kivel megosztani!
Bezárkóznak az emberek
És félnek az almába harapni!
Nagy Ilona, 2022.10.24.
Author: Nagy Ilona
Nagy Ilona az Irodalmi Rádió szerzője. Nagy Ilona vagyok, 1961-ben születtem Békéscsabán. Dévaványán élek, itt végeztem általános iskolai tanulmányaimat. Középiskolába Gyomára jártam a Kiss Lajos Gimnázium és Cipőipari Szakközép Iskolába, ahol a cipőkészítés szakmát tanultam. 1979-ben érettségiztem. Ezután dolgozni mentem, a helyi ÁFÉSZ irodában. Két év után férjhez mentem és mint egyéni vállalkozó, fóliás kertészettel foglalkoztunk férjemmel együtt. Az irodalom és az írás nem igazán fért bele az életembe. Rengeteget dolgoztam, majd jöttek a gyerekek. Három gyermeket neveltem. A sors úgy hozta, hogy 2011-ben elváltunk, majd összehozott az élet új emberekkel. Különösen eggyel, akivel jóbarátságban lettünk. A bennem szunnyadó irodalom utáni vágyat oly módon láttatta meg, azzal a kijelentésével, hogy „a vers ott van mindenkiben”, hogy én ezt komolyan is vettem és 2012 óta elkezdtem versírással próbálkozni. 2018-ban megjelent első verses kötetem Szívem zenéje címmel, saját kiadásban. Azóta írok többnyire verseket, néha rövidebb prózát. Nem tartozom a mindennapos versírók közé, ami mélyen megérint, vagy foglalkoztat, általában olyankor írok. Köszönöm a lehetőséget, hogy ennek az alkotó közösségnek a tagja lehetek!
2 Responses
Kedves Ilona! Nagyon tetszik a versed. Mély gondolatokat fogalmazol meg, melyek fájdalmasak, de szépek. Köszönöm szépen, hogy elolvashattam.🙂
Szeretettel:
Katica
Kedves Katica! Nagyon örülök, hogy megírtad a véleményedet, hálás szívvel fogadtam és köszönöm, hogy időt szántál rám!
Szeretettel üdvözöllek:
Icu