Húsvéti locsolóvers

 

Húsvéti locsolóvers

 

Megöntözlek lágy harmattal,

Kicsiny virág, el ne hervadj!

Szirmod élettől ragyogjon,

Szárad földre ne hajoljon!

 

Boldogságban, napsugárban

Lelked add az illatárban!

Piros tojás, víg kacagás,

Húsvétnapi locsolkodás.

 

Tavaszi szél, bárányfelhő,

Rózsás hajnalra ébredő

Életláng, vezess el minket

Feltámadó kikelethez!

Bora Ildikó
Author: Bora Ildikó

Bora Ildikó az Irodalmi Rádió szerzője. Eddigi életpályám során jó néhány foglalkozást űztem, voltam tanár, ügyintéző, ifjúkoromban operaénekesnek készültem, de az írásban találtam meg igazán önmagam. Minden egyes fázisát élvezem, az alapötlet megszületésétől kezdve a kézirat nyomdakészre formálásáig. Szeretek csukott szemmel révedezni, sosem látott világokban jönni-menni. A történeteimben az lehetek, aki nem vagyok, és a történeteim által lehetek az, aki valóban vagyok. Gyermekkoromtól kezdve gazdag fantáziavilágról tettem tanúbizonyságot, az édesanyámtól hallott meséket továbbgondolva újabb és újabb történeteket találtam ki. Diákéveimben versekkel próbálkoztam, később felfedeztem, hogy a prózában is otthon érzem magam. Eleinte rövidebb humoros történeteket írtam, majd 2017-ben, az Aba Könyvkiadó gondozásában megjelent A rettegés piramisa című regényem, ami egy Egyiptomban játszódó, kalandokkal és szerelmi szállal fűszerezett bűnügyi história. Gyermekkoromban öt évet töltöttem Kairóban a családommal együtt, így a könyvben szereplő helyszíneket volt alkalmam a valóságban is megismerni. Rövidebb prózai műveim témáját egy-egy érzésből, hangulatból, színekből, illatokból merítem. Jártamban-keltemben figyelem az embereket, mozdulataikat, hanglejtésüket, és máris körvonalazódik a fejemben egy újabb novella szereplője. 2021 őszén csatlakoztam az Irodalmi Rádió alkotóközösségéhez, ez év novemberében jelent meg egy novellám (Lelki szemetes) az Irodalmi Rádió Szegény az ördög, mert nincsen neki lelke c. kötetében. Ettől kezdve az Irodalmi Rádió szinte valamennyi antológiájában olvashatók...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Szabó Szabina

Őszből télbe fordul

A vénasszonyok nyara oly sokáig tartott idén, Enyhe az idő még most is, november elején. S bár volt pár nap, amikor szürke felhők úsztak a

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Ősz

Kertemben járt az ősz, s haladt is tovább, Ecsetével megcsiklandozta a fák hónalját. Itt hagyta a reggelek és az esték hűvösét, Földre szórta a leveleket

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Őszi reggel

Szomorú, szürkés napra ébredtünk ma, Esni fog, mégis indulnod kell a dolgodra. De állj meg, s öleld át magad, legyél büszke, Nézd meg, meddig eljutottál,

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Ha most meghalnék…

Ha most meghalnék, éreznél valamit? Kérdeznéd-e: miért is hagyott engem itt? Megállnál egy percre, csendben emlékezni? Vagy hidegen hagyna. Mert az élet csak ennyi. Gyűlnének

Teljes bejegyzés »
Versek
Szabó Szabina

Belső sugallat

Egy átlagos napon, szinte észrevétlenül történt, Hogy a lelkünk összekapcsolódott örökre, önként. Követtelek előtte már sokszor a tekintettemmel, De nem sejtettem akkor még: nem „csak”

Teljes bejegyzés »

Angyali érintés

Az ablaknál pillangó röptét némán figyelve álltam, Mellém lopóztál, s kiengedted lekötözött szárnyam. Lágyan érintettél, mint a selymes tavaszi szellő, A fénylő napot épp eltakarta

Teljes bejegyzés »