Olyan vagy nekem, mint madárnak a szél,
Mellyel szívem végül a céljához ért.
Felkaroltál és szerelembe vittél.
Veled a Menyországig felrepülnék.
Illatod, mint heves, tavaszi áradat.
Elsodor, menthetetlenül magával ragad.
Nem tudom tartóztatni magamat,
Boldogság veled minden pillanat.
Szavaid már a lelkembe égtek.
Te vagy az…felőle nincs kétségem:
Te vagy minden vágyam, örök reményem.
Szárnyalok veled szabadon a szélben.
Most, hogy itt állunk kéz a kézben,
Tested minden rezdületét elmémbe vésem.
Semmi korlát nincsen, abban amit érzek:
Felfoghatalanul szeretlek Téged.
Lesem minden vágyad, halk sóhajaidat.
Boldoggá tesz minden, ami Te vagy.
Csodálom, hogyan élhettem nélküled,
Mivel érdemelhettem meg a szíved.
Már velem vagy. Kezed el nem engedem.
Csillapíthatatlanul szeretlek.
Fényed körül szomjazva repkedem.
Megbűvölt szívem Mindene!
Puha bőrödbe fúrom a fejemet.
Sírok. Szavaim elvesztek…
Olyan jó most itt lenni. Veled.
Szeretlek ! Szeretlek ! Szeretlek !
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
