Van egy hű társam, akit mindenki ismer,
De senki sem olyan jól, mint én.
Bús szavaim lettek a legjobb barátom.
Hozzájuk szólok, hogyha szívem ég.
Többször kihúztak már a csávából,
Mikor nem bírtam az élet terhét.
Így lettünk mi ketten a legjobb barátok.
Toll a papíron: a szavak meg én.
Kitartó jóbarát. Nem vádol. Nem ítél.
Sokszor vigasztal. De mindig meg is ért.
Ha gondolod, bemutathatom neked…
Ha kiöntöd szíved…megismerheted.
Ott van mindenkiben e drága kincsünk:
A szavak, e nyelv…hogy magyarnak születtünk.
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
