Átkozott

Eső utáni cseppek között
Kereslek téged, de nem vagy sehol,
Nem vagy sehol.

Ködből a nap is felém köszön.
A hajnal ismét hideget hozott.
Csak bajt hozott…

Viharverte, letört ágak
Szinezték meg éjszakánkat.
Süvítő szél, hozd a felhőt:
Sújts le villám!
Csak hozd vissza Őt!

Vihar utáni csendben szokott
A halál bűze terjengeni,
S engedsz neki.

Sírkő a beton, amin zokogsz:
De hogy tudott így felültetni?
Anyját neki!

Viharverte, letört ágak
Szinezték meg éjszakánkat.
Süvítő szél, hozd a felhőt:
Sújts le villám!
Csak hozd vissza Őt!
(Csak hozd vissza Őt!)

Ég leszakad, föld beszakad,
Szív megszakad egymagadban.

Egyedül vagy, egyedül vagy.
Mantra szavad: Átkozott vagy!

Az légy: átkozott!
Hittél: eldobott.
Egy lotyó!
Ó…

Szerelem vagy: kegyetlen vagy!
Fájdalom nagy: csalódás vagy!

Egyedül vagy, egyedül vagy.
Mantra szavad: Átkozott vagy!

Szottyadt vadalma,
Az vagy, vén szuka!
Te lotyó!
Ó…

Egyedül vagy,
Egyedül vagy,
Egyedül vagy,
Átkozott!

Peregrinus Facilia
Author: Peregrinus Facilia

Facilia Peregrinus az Irodalmi Rádió szerzője. A nevem Facilia Peregrinus, a „pöttyös időszakban” születtem, az áldott 80-as évek derekán. Ehhez híven ama kor szellemisége, az örök lázadás, a sorból mindenkoron valamilyen formában történő kilógni vágyás jellemez. Szabadkai magyar családból származom, de tanulmányaimat itt végeztem Magyarországon. Életemet a szexuális beállítottságomból kifolyólag inkább a művészetnek, esetleges művészi karriernek szeretném szentelni, mint a nagybetűs szerelemnek. Keresztény értékrenddel rendelkezem, ami meghatározza hozzáállásomat a világ dolgaihoz (legyen szó emberről, kapcsolatról, világnézetről, vagy bármi másról). Az utóbbi néhány évre tekintve többségében dalszövegek írásával, dallamírással foglalkozom, de természetesen más irodalmi műfajokkal is szívesen próbálkoztam, illetve jelenleg is előfordul: vannak verseim, novelláim, regényeim, meséim. Első verseim 10 éves koromban keletkeztek. Másságomból kifolyólag szociális érzékenység és mély empátia jellemez. Már egész fiatal koromtól kezdve befelé forduló típus voltam, így kerültem kapcsolatba a művészetekkel: elsősorban a zenével, az énekléssel, az olvasással, az írással, a vers- és mesemondással. Több irodalmi versenyen vettem már részt sikerrel, míg a zene és az éneklés megmaradt hobbinak: ez által felnőtt koromra már körvonalazódott, hogy hivatásszerűen is az írással szeretnék foglalkozni. Az Irodalmi Rádió által nyújtott pályázati lehetőség révén vérge eljuthattam az antológiában, könyvben való megjelenéshez is, ami ezelőtt sajnos még soha nem sikerült. Ez úton...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Bekopognék

Bekopognék   Látni szeretnélek, Tudom, nem látnál szívesen; Erőt veszek magamon, Elindulok, szívemben félelem.   Megérkezem… S már csak az ajtó választ el; De kopogtatni

Teljes bejegyzés »

Sötétkék és ezüst

Szelíd csendet hallgat éjszaka a táj, a tó partján semmi nesz, későre jár. Minden szín lassan elillan, mint a füst, nem marad más, csak sötétkék

Teljes bejegyzés »

Édes Emma

  Tizenöt éve rám talált a boldogság, A mosolyod nekem minden nap orvosság. Szülinapod a legszebb nap egész évben, Fújd el a tortán gyertyád és

Teljes bejegyzés »

Az örök pillanat

    Az örök pillanat   Az óra két mutatója megáll, az idő most megpihen, nincs más ezen a szent helyen, csak a tánc és

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A csend maradánya

Kimentem az erdőig. Zajt vittem magammal. Telefonfény derengett, élettelen árnyalattal. A fák nem szóltak hozzám, úgy ítélték, még avatatlan, mint akik mindent tudnak, csak álltak

Teljes bejegyzés »