Isten szekerén

Isten szekerén

Isten szekerén bolyongok az úton
Mezítelen lábamat rongyokba burkolom
Míly csodás látvány fogad mindenütt
Melytől búra hajló ábrázatom is felderült.

A természet felöltöztet csillogó ruhába
Rongyokba burkolt lábamat tehetem rózsatálba
Feltámadt jókedvemet szétkürtölöm a világba
Ez a Föld, ez a természet Isten áldása

Ha emberek közé visz az Isten szekere
Mélyen beletekinthetek az emberi lelkekbe
Ahol embert pusztító orkánszerű vihar dúl
Attól tartok, a földi élet lassan bealkonyúl

Szinte könnyeznek a csillagok ezt látva
A nap is szívesen bezárkózna magába
A hold is elbújna, a nap árnyékába
S már a szégyentől piros lett az ég alja

Utam során üldöznek bizarr gondolatok
Hogy mit miért tettem,arról elgondolkodhatok
Vétkeim mennyit nyomnak a mérleg nyelvén
Van- e lehetőségem, hogy kiegyelíthetném

Üldöznek farkasok ,hogy megrágják csontomat
Rombolják éltemet, s növeljék gondomat
De a lelkemet kívánják rútul elkobozni
Ha ez is sikerülne, mi fog megmaradni.

Mivel Isten szekerén teszem meg utamat
Hogy le ne sodródjak oda kötözöm magamat
Itt védelmet találok minden ármánykodás ellen
Az Úr karja véd a sátán támadásával szemben

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A pad a tóparton

A pad a tóparton   A városi tópart délutáni fénye mindig aranyszínűre festette a vizet. Lilla gyakran járt ide tanulni, mert a hullámok halk csobogása

Teljes bejegyzés »

Álmodtam

Füstszínű szunnyadással ketyegnek a percek. Színes álmok gördülnek a homloklebenyre feszített vászonlepedőn. Hajnali harmatot csal homlokomra a felidézés. Nem maradt más, csak az emóció. Author:

Teljes bejegyzés »

Önző vágy 

Egy el nem múló érzés Ha szeretők lennénk, Elég lenne egyetlen ölelés, Hogy ne érezzük többé üresnek magunkat?   Vagy lehet, hogy ezt a magányt

Teljes bejegyzés »

Bújócska

próbálom megérteni: mit jelenthetsz nekem potenciálod levegőt ad, mi történik velem? poétikus gondolataim sorra nyelem pocsékolni rímeket rád – elment az eszem? pimaszságod szándékos, nem

Teljes bejegyzés »

Szívrágó

Rájöttem, hogy nem szeretlek, Mert a dolgok belül tönkretesznek. Az a sok apróság, Mi a szívem behálózta már.   Szívrágó féreg, A te koszod. Vérré

Teljes bejegyzés »