Alábbi írásom az Irodalmi Rádió Falvak, városok című kötetében jelent meg Szentendréről.
A piros autó
Bozont, a puli megáll az útelágazásnál, hátrafordul és várakozóan néz. András tudja, ez azt jelenti, hogy a Szamárhegy is benne van a programban, hiszen a kutya tisztában van vele, hogy jó ideje már ő határozza meg az útirányt.
Elindulnak hát felfelé a romantikus, de nem olyan könnyen járható macskaköves utcácskán, ahol első randis leányok sokasága bánja meg a felhúzott magas sarkút.
Ám a Szamárhegyről lenézve a látvány csodás, feledteti a fáradalmakat: a kanyargó Duna és a város egészen a Megyeri hídig.
András leül, Bozont lihegve lógatja a nyelvét pár percig, majd baktatnak tovább. Elhaladnak a kis terecske mellett, Bozont megint megszagol minden autót, egy kis pirosnál lecövekel, azt alaposabban körbejárja.
András elkomorodik, hiszen tudja nagyon jól, mit jelent ez.
Mióta Juli elment, három éve, Bozont minden kisautóban őt keresi. A parkolókban körbeszimatol, a kiszálló hölgyeket ellenőrzi. Azok ugyan megsimogatják őt, kedvesek vele, de aztán csalódottan kénytelen megállapítani, egyik sem Juli.
Később már a Duna partján sétálnak, a kutya az úszkáló, hangoskodó kacsákat figyeli.
A plakátokon a nyári programok, „Szentendre Éjjel- Nappal Nyitva”
Az év előadása a főtéren: A sevillai borbély
A gyertyaúsztatás is ki van már plakátolva, pár hét, és apró gyertyák úsznak majd le a Dunán, a nyár egyik hagyományos, hangulatos programja.
A parti sétányon haladnak tovább, a komp kikötője, ahol odatámasztott bicikli várja, hogy hazavigye gazdáját Szigetmonostorra.
Nem gondolnád, hogy van még, aki komppal és biciklivel jár haza. A padon ottfelejtett szatyor.
Valaki a kompra szállva az ebédjét a padon felejtette.
Bozont érdeklődve szaglássza, András gyorsan elrángatja.
A város fagyizóiban Bozontot már mindenki ismeri, a kiszolgáló kislány már nyújtja is neki a megszokott egy gombóc vaníliát.
A Művész Étteremben most is szólt az élő zene, éppen kínai turisták sokasága hallgatja fagyival, kürtőskaláccsal kezében.
A Fő téren már elő van készítve a szabadtéri színpad állványzata a közelgő előadásra, munkások kopácsolnak.
András morgolódik magában.
Tanácstalanul néz a kutyára.
Majd a jegyirodába lép, és kisvártatva A sevillai borbélyra szóló két jeggyel jön elő. Bozont farkcsóválva helyesel.
Hazafelé még egy kicsit elballagnak a Bükkös- patak mellett,
András megint dünnyög egyet magában.
Juli minden évszakban legkedvesebb helye.
Mondta is mindig:
−Az izbégi iskolásokat egy ország irigyelheti, hiszen iskolájuk mellett patak csobog,
A víztükör alatt apró halak, a kristálytiszta víz most is vidám csobogással igyekszik a Dunába.
A patakparton igazi, termelői piac, és a mesekönyvbe illő kerámia műhely.
Szabi péksége a csodálatos kenyerekkel és süteményekkel, aki emellett egy országot tanít kovászolni.
A mesebeli patakocska most éppen békés, de senki nem gondolná, milyen hatalmasra is meg tud nőni árvizek alkalmával, félelmetes arcát mutogatva.
Kirándultak sokat.
Juli szívesen túrázott.
Szerette, hogy Szentendre környékén Lázár Ervin Bab Bercijének kőgörgeteges hegyoldalát épp úgy meglelheted, mint a legelésző lovakat, akik éppen egy kimustrált fürdőkádból isznak.
Az előadás napján még egyszer körbesétálják a főteret, már kezd szállingózni a közönség. Bozont megint ellenőriz minden kisautót, azonban egyszer csak nyoma vész.
András éppen szitkozódva kezdi keresni, míg meg nem hallja a leírhatatlan nyüszítést.
Egy kis piros autó mellett tomboló kutya nyüszít, méter magasra ugrálva, a hangskála minden hangját kiadva magából, több oktávnyi hangterjedelemben.
Julival ölelkezik.
Author: Hagymási Klára
Az Irodalmi Rádió szerzője. Kapcsolatom az irodalommal születésem óta tart, mivel magyar nyelv és irodalom szakos tanár anya gyerekeként nőttem fel. Gyakran hallottam gyerekként, unalmasabb óráimban: – Miért nem olvasol inkább? Ülj le és olvass! Mivel jó gyerek voltam, olvastam és olvasok azóta is. A könyvek hőseit magamban barátokká fogadtam. Olvasmányélményeimben hosszasan benne éltem, gyakran sajnálva, hogy ki kell onnan lépni a valóságba. Kapcsolatom a könyvekkel különleges. A hozzám tartozó ingóságok tetemes hányada könyvből áll. Hiszem, hogy a művészetek jelenethetik a reményt, kiutat nem túl barátságos jelenünkből. Megtiszteltetés számomra, ha szerény eszközeimmel részt vehetek ebben az útkeresésben.