Mikor veled vagyok nincsen ám unalom,
Melletted biztonság van és a nyugalom.
A reggeli mellett hosszan tudunk beszélgetni,
Rengeteg témában merülve elmélkedni.
Az sem számít, ha másképpen vélekedünk,
Hol komolyan, vagy vicceskedve elmerülünk.
Máskor pedig a kvíz kérdéseket fejtjük meg,
Így nem menne ez mással itt ez a lényeg.
Már több mint tíz éve együtt vagyunk,
Sok mindent átéltünk, és tapasztaltunk.
Megértjük, tiszteljük, szeretjük egymást,
Még most is érződik köztünk az izzás.
Köszönöm, hogy figyelsz, megértesz, vigyázol rám,
Amíg élek sem tudom neked kifejezni a hálám.
Tudom, sokszor nem könnyű velem az életed,
Még most is változom, te meg csak nézheted.
Mindig irigykedve néztem a sétáló idős párokat,
Most én élem meg ezeket a régen várt álmokat.
Boldogok vagyunk, egymást is kiegészítjük,
Egészen a sírig, de még azon túl is egymást szeretjük.
Author: Pesa Anna Mária
Pesa Anna Mária 67 éves látássérült (aliglátó) nyugdíjas vagyok. Fiatal korom óta fejezem ki az érzelmeimet rímekben. Előszőr a bánatomat, majd később már az örömöket is sikerült ebben a formában kiönteni az emberek felé. Nagyon szeretem a gondolataimat versek és kis szösszenetek formájában megosztani. Minden napi apró kis szépségeket látván késztetést érzek arra, hogy rímekbe foglaljam őket. Nem segítettek tanárok, csupán a saját gondolataimat, élményeimet szeretném átadni az embereknek. Ezért is köszönöm a lehetőséget, hogy az Irodalmi Rádió szerkesztői, Zsoldos Árpád, és Adrienn, alkalmat adotak erre a lehetőségre.
