Aranyecsettel járt az ősz…

 

Ó míly gazdagon hintette
Szerte szét a földön aranyló kincsét
A fákra a nagy mester – az Ősz,
Ó mennyi ragyogó színével
Pompázott ágon hintázva
Megannyi földi fán a sok levél.
De jajh megfáradt az ecset,
Mellyel szorgosan piktorolt,
Az üres palettán már a köd szitál,
A csupasz ágak hárfáján szél zenél
És ma már nagy szürke fátyol a táj.
Kertem alján poroszkálva jár a tél,
A vizekre fényes tükröt lehel a jégmadár…

Vajna-Kánagy Rozi
Author: Vajna-Kánagy Rozi

A nevem Vajna Tamásné. Írásaim alkotójaként Vajna-Kánagy Rozi, az Irodalmi Rádió szerzője vagyok. A Hajdú-Bihar vármegyei Pocsajban élek, egy felnőtt fiú és leány boldog édesanyja, egy csöpp tündérkislánynak pedig a nagymamája vagyok. A mesékből is ismert Hencidáról származom, ahol valóban egy mesevilágként éltem meg a gyermek- és ifjúkorom, ugyanis csodás természeti környezet vett körül és olyan kivételes emberek, akikről számtalan verset lehet írni, vagy meséket szőni. Hosszú évek óta óvodapedagógusként dolgozom a település Kikelet Óvodájában, ahol a legkisebbek között töretlen szeretettel gyakorlom a hivatásom! A családom és a hivatásom mellett a legtöbb művészet lelkes rajongója voltam mindig, legyen szó irodalomról, festészetről, szobrászatról, építészetről, színházról, zenéről, de bármi másról. Mivel vidéken élek, ezer meg ezer szállal kötődöm a természethez, így szűkebb és tágabb környezetemhez, a vármegye ilyen és fentebb említett értékeihez is. Régóta írok mindarról, ami belülről megérint, megindít, de eddig csak a fiókban porosodtak az írásaim. Úgy gondoltam, most bátorkodom a fiók mélyéről kilépni és az első bizonytalan lépéseket megtenni írásaimmal a külvilág felé.

0
Megosztás
Megosztás

4 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Igézve

Arcod, mint selyem simul a nap sugaraiba. Pilláid ékesen rebbenek szemed körül, mint vitorlázó kolibrik, hagyják felcsillanni szemed kékjét. Sejlik a boldogság körülötted. Ajkaid mikor

Teljes bejegyzés »

Éjbe hajló szirmok

Fehér liliomszál, bódító, nagy álmom, Te vagy a szép élet, s mindent rejtő titkom. Sötét gyász boruljon most az életemre, Varázshatalmaddal öntsd a lelkemet le.

Teljes bejegyzés »

Múltkopott mutatók

Esőcseppek, léptek, könnyek… A régi utcákon megyek. Egy apró hotel a Hegyalja út sarkán, Nézem az ablakot fent, ahol laktál. Hónapok, évek, évtizedek teltek, Jéggé

Teljes bejegyzés »

Nyári emlék

Egy megfakult fénykép  Egy elsárgult levél  Egy tengerkék szempár  Egy sóhaj  Egy régi nyári emlék    Egy lány    Te egykori Kedves,  Most, mikor nézem a képed,  szememben sötét

Teljes bejegyzés »

Ím, végül…

Ím, végül sorsom elért,  magamra maradtam:  Egyedül, magam vagyok.  egyszál gyertyaként mégis lobogok.    Lángom szemben a zúgó széllel,  ezernyi veszéllyel,  tudom gyenge, erőtlen.  Csak

Teljes bejegyzés »

Reggeli ébredés

Nyolc óra van reggel.  Épp most ébredtem.  Még álmosan nyitom ki szemem.  Még félig kábán, nyúl ki kezem,  magam mellé az ágyon,  de a hely üres,  

Teljes bejegyzés »