Színes versek 7. – Vöröslik a lombkorona

Vöröslik a lombkorona,

játszik vele az őszi szél.

Vöröslik a lombkorona,

ősz illatot fúj a szél.

 

Ősz illatot, szép illatot

áraszt a sok falevél,

ősz illattal, szép illattal,

hullik a sok falevél.

 

A vöröslő leveleket a szél lágyan felkapja,

körtáncot jár velük ő és két kis csiga.

A vöröslő napsugár ahogy az alkonyattal együtt kél,

vígan nézi őket fentről, hisz’ jóbarátja az őszi szél.

 

Sugarait, sugarait, vörös ruhába öltöztette,

a két kis csiga házát kedvesen megmelengette.

Sugarait, sugarait, szépre festette a Nap,

két kis csiga, két kis csiga körtáncával jól mulat.

 

Vörös már a Napsugár, vöröslik a falevél,

a két kis csiga házikójába jókedvvel aludni tér.

Vörös már a Napsugár, őszre színezi a tájat,

vörös fénye, kedves fénye, végigborítja a két csigaházat.

 

Ősz illatot, lágy illatot,

fújdogál az őszi szél,

ősz illattal, lágy illattal,

az őszi táj aludni tér.

 

Vöröslik a lombkorona,

jó hozzá az őszi szél,

vöröslik a lombkorona,

alszik a sok falevél.

Gábor Fruzsina
Author: Gábor Fruzsina

Gábor Fruzsina vagyok, jelenleg Budapesten élek és alkotok. Olvasni, verseket olvasni mindig szerettem, kedvenc költőim verses köteteit szívesen kézbe veszem, örömmel és megnyugvással töltenek el. Jómagam néhány évvel ezelőtt kezdtem írni, meséket, magamnak, örömmel, szeretettel. Műveimet egy-egy fejezettel mindig megtoldom, néha rajzokat is készítek hozzájuk. Ötleteim, amikre a tőlem telhető legnagyobb szeretettel tekintek, időnként verses formában öltenek alakot. Ilyenkor verset írok, majd amikor kész, újra és újra elolvasom és örömmel tekintek rájuk. Lelki szemeim előtt színes, szeretettel teli képeket látok, a verseim, a meséim részleteit. Az alakok megelevenednek, a szereplők fényárban úsznak, a szavak színes, szeretetteli tartalommal telnek meg számomra. Ha másoknak is tetszik, amit írok, az nagy örömmel tölt el engem és arra bíztat, hogy megszülető alkotásaimat megmutassam másoknak. Kedvelt hobbijaim közé tartoznak a mese- és versírás mellett a növények, valamint szeretem a madarakat és a lepkéket, pillangókat. Szívesen sportolok és töltöm a szabadidőmet a természetben. Rendszeresen olvasok, regényeket, életrajzokat, illetve a kedvenc meséimet is. Célom a mese- és a versírással, hogy egy újabb színes, szeretetteli folttal gazdagítsam az életem és ha szerencsém van, másoknak is ad örömöt a műveim olvasása.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az idő nélküled

Az idő nélküled Lassan múló idő, Ami néha fájdalmas; Hullámzik, mint a tenger, S a mélye oly hatalmas. S hol van onnan az ég? Pedig

Teljes bejegyzés »

Szeretni csak úgy…

  Szeretni csak úgy…     Úgy szeress, mint a Nap a Földet több millió éve!   Te szeress  úgy, ahogy édesanyák ezen a Földön.

Teljes bejegyzés »

Szándékos?

Jó szándék helyébe várhatsz-e jót, vagy legalább egy reakciót? Csend. Az vajon válasz? Magadban mélyen kiabálhatsz… Már látod, ahogy a kívánságok tengerén evezve messze néz

Teljes bejegyzés »

Az ezüstfenyő toboza A völgyben már megült a hajnali pára, sűrűn és fehéren, mint a frissen fejt tej. A hegyek lábánál fekvő kis faluban ilyenkor

Teljes bejegyzés »

Március óta 

Mikor is írtam rólad, neked utoljára? Talán március közepén mérgemben, Hogy kezdtél elmenni rossz irányba S hogyan süllyedsz el a mélyben.   Azóta is beszélnünk

Teljes bejegyzés »

Ébredezés

Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat újságíróként, főszerkesztő-helyettesként, korrektorként, kommunikációs és PR- marketing asszisztensként kezdtem. A

Teljes bejegyzés »