Itt vagy hát, megjöttél, drága- jó
Természet-barátom !
Tombolsz, ahogy tenném én is,
Ha hagyná a társadalom.
Nagyobb hatalmad van neked,
Mint itt bárki másnak.
Mikor tombolsz és őrjöngesz
Le nem fitymálnának.
Ha Te sírsz, itt mindenki
Hűen veled érez.
Esőben oly szomorú lesz
Minden érző lélek..
És ha napod vídám,
Szép kacajra fakad,
Vig lesz itt a fényedtől mind,
Legyen kicsi vagy nagy.
Amikor hópelyhekkel.
Takargatod magad,
Belebújunk mindenbe,
Mi kezünkbe akad.
Talán Te…ha barátom lennél,
Érzéseim félvállról nem vennék.
Megmártóznék pompás hatalmadban
Jobban érezném az emberek közt magam.
Észrevennék, mikor hogyan érzek…
Akkor velem mindig együtt éreznének.
Nem kellene többé csitítgatnom magam
Szívdobbanásonként egy világ.. volna társam.
Közösen sírnánk és közösen nevetnénk
Igaz barátok, lelki társak lennénk.
Érezném, köztetek végre otthon vagyok
Drága-jó Természet, ugye a barátod vagyok ?
Author: Szilágyi Tünde
Nevemet tudod, De e név mögött rejlő ember ismeretlen, Bemutatni nem is tudom, Beszéljenek a verseim helyettem. Annyit kell csak tudnod, Életem nyomot hagyott felettem, Kezem hát tollat fogott, Nyomot hagyjak én is az életben. Szívem bár megkopott, Mégis maradt még mit elmesélem, Jó, hogy Ti is velem vagytok,... Gyönyörködjünk nyelvünk szépségében...
Egy válasz
„Észrevennék, mikor hogyan érzek…
Akkor velem mindig együtt éreznének.”
Igen, mindenki ezt szeretné, erre vágyik.
Szeretettel: Rita