+Apolitikus vers:Mi lett volna ha

A letiltás miatt csak címek
Címek:
Az Isten adta nép
Csak táncolj kedves
Segíts a lelkeket kinyitni
A szivárványos gitárom
Mikor a tavasz közelít
Senkinek sernkije…
Valaki a háttérből irányít
Piciny hangyák
A lekottázott élet
stb

Apolitikus vers :Mi lett volna ha…

Mi lett volna ha a teremtő
Ádámot Évából teremtette volna
De nem úgy, ahogy gondoljátok
hanem a húsából szakított darabkából
Nem lenne a férfi az élet felkorbácsolója?
de lenne az éhes farkasok kiszolgálója
Nem lenne az erőszak napi gyakorlója
a gyönyörű természet pogány kihasználója
Félő: más Istenek parancsait lesné,
de továbbra sem lenne ismeretlen a hűtlenség
Gyakran kínozná a féltékenység
nem maradna meg a családi egység
Nehezen találná meg a menekülés útját
gyenge karokkal keresné örömszerzés módját
S végül a család életét,
hiányzó alkatrészként betöltené

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „végül a család életét,
    hiányzó alkatrészként betöltené”

    Család nélkül nincs nemzet. Nemzet nélkül nincs haza. Haza nélkül hontalan és otthontalan az ember.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Örök

Tűz rám a koradéli nap, fényébe merülök. Perzsel, szinte éget, mégis, jó, ahogy itt ülök.   Nem mozdulnak a levelek. Lelkedbe révedek.   Megáll az

Teljes bejegyzés »

Ott voltam

Ott voltam a zöld leveleken, zizzenő fűben, havas hegyen, hullámfodrokon, tengereken, sziklaszirtek letöredezett sötétlő repedéseiben, őzek szelíd barna szemében, hajfürtön játszadozó szélben, éjszaka hömpölygő medrében,

Teljes bejegyzés »

Nem zuhanok

Vonjatok fénybe, reményt égő hajnalok, magamban lelkemig ható tőrt forgatok. Elborít a folyam, a sodró tengerár, s nem tudhatom, hogy rám a túlparton mi vár.

Teljes bejegyzés »

Nekem te

Te vagy nekem a mező, és te vagy a rét. Tenger kékje vagy nekem, mit ölel az ég. Hegycsúcs vagy, amit kezem Soha el nem

Teljes bejegyzés »

Múlik

Hogy múlik az idő, csupa töredék, sejtekből, sodródva kopik el a lét.   Lüktető lomb alatt öreg fák csendje, cérnaszál hangok bujkálnak el benne.  

Teljes bejegyzés »

Lépteid nyomán

Lépteid nyomán szárnyad lebben, messze repültél némán, csendben.   Felleg a társam, hallgat a szó, feledés tükre hajnali tó. Author: Szelidi Gemma Gyerekkorom óta fontos

Teljes bejegyzés »