Neked adom…

Enyém voltál,Tiéd leszek,

Ha itt az idő én is megyek,

Elmegyek majd meg nem állok,

Amíg Terád nem találok,

Magammal majd amit viszek,

Erdők,mezők,vizek,hegyek,

Búzamezők lágy ringását,

Erdő fái suttogását,

Égig érő hegycsúcsokat,

Hóborította Alpokat,

Tengereknek morajlását,

Sirályoknak rikoltását,

Balatoni naplementét,

Öreghegynek minden percét,

Napot,eget,csillagokat,

Madárfüttyös hajnalokat,

Szemed huncut csillanását,

Karod ölelő varázsát,

Amit kaptam,amit adtam,

Mindent ami kincs volt hajdan,

Elviszem majd mind magammal,

Hogy majd egyszer Neked adjam.

Csákány Márta
Author: Csákány Márta

Csákány Márta vagyok, Zalaegerszegen születtem 1961-ben. Jelenleg Németországban dolgozom citodiagnosztikai-asszisztensként. Mindig vonzódtam a művészetekhez, az irodalomhoz. Gyerekkorom óta szívesen olvasok. 2024 januárjában kezdtem el én magam is írni. Óriási megtiszteltetés számomra, hogy ehhez a közösséghez tartozhatok és itt is próbálgathatom a szárnyaimat.

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem álmodozás

Edit Szabó : Nem álmodozás Ősóceánból keletkezett, a Földünknek ez az eredete, Föld felszínén hegyek-völgyek, alakultak lassan élőlények. Éghajlatok váltakoztak, tengerek megfogyatkoztak, történelem ősisége éledt,

Teljes bejegyzés »

Az idő végtelen tengerén

Az idő végtelen tengerén, feltűnt egy vitorla: vászon, remény, s a hajótörött árboc-csonkba kapaszkodva, csak erre várt, hullámokkal viaskodva… …egykoron magányom sós ízű tengerén, hánykolódtam

Teljes bejegyzés »

A 17. tükörkép

Anyai nagyszüleim háza Adorjánházán állt, a Marcal mentén. Gyerekként persze nem gondoltam arra, hogy egyszer majd minden részlete fontossá válik. Akkor egyszerűen a nagymamáék háza

Teljes bejegyzés »

Giuseppe

Giuseppe csak ül. Ül, nézi a vizet, élvezi, ahogy bárka ringatózik a vízen. Nem durván, nem nagy kilengésekkel, csak úgy kedvesen, ahogy a várakozó halászbárkák

Teljes bejegyzés »

Mementó

Ahogy a csepp csobban, és a csend szétrobban, mert lehull a vízatom, és koppan a talapzaton, úgy jajdul fel a tudat, mikor fájón rámutat, hogy

Teljes bejegyzés »

Sárga-barna

Lucskos avarban járda se látszik, egy lány áll zavartan, látom, hogy fázik. Arany haja csillan a fényben, ideje mennem, nem szabad néznem. Zsíros iszapban, kiskutya

Teljes bejegyzés »