Ha nem vár rád senki,
Ha már nem tudsz hinni,
Ha nem maradt, csak egyetlen ima,
S így könyörögsz: „Istennek szent fia!”
Ha tudod, hogy véget ért,
Ha várod a méltó bért,
Ha még keresed a legjobb szót,
De csak rosszat kapsz és sosem jót,
Ha a bánat súlya összenyom,
Ha ma így felelnél: „Feladom!”,
Ha a szép remények is ízzé-porrá törnek,
S nem tudod, ezek miért veled történnek,
Ha maga alá temet ez a világ,
Ha nem vagy más, csak egy elhervadt virág,
Ha saját magad ásod a sírod,
És nem tudod, hogy még meddig bírod,
Ha a világ végéig zokognál,
Ha tudnád, hogy már közel a halál,
Ha keresnéd a megoldást,
De nem kapnál feloldozást,
Akkor is folytatnád a harcot,
Akkor is látnád azt az arcot,
Akkor is akarnád a választ,
És tudnád azt, hogy ki mit választ.
Akkor is dolgoznál a létért,
Akkor is áldoznál a szépért,
Akkor is dacolnál a széllel
És vívnál vele puszta kézzel.
Akkor is éreznéd a lényed,
Akkor is őriznéd a szépet,
Akkor is változnál a Jóért,
És meghalnál egy kedves szóért.
Author: Szakolczay Adrienn
Szakolczay Adrienn vagyok, írói álnevem Audrey Pierce. 1987-ben születtem Miskolcon és itt is végeztem iskoláimat. Többek között az egyetemi éveimet is az Acélvárosban töltöttem: kulturális antropológia-pedagógia szakon végeztem a Miskolci Egyetemen 2012-ben. Budapesten éltem és dolgoztam 10 évig, itt ismerkedtem meg a férjemmel, akivel 2021-ben hazaköltöztem szülőfalumba, ahol jelenleg is élünk két tündéri gyermek szüleiként. Időközben társadalombiztosítási és bérügyintéző végzettséget is szereztem, jelenleg pedig rajztanárként és napközis nevelőként dolgozom egy közeli általános iskolában. A művészetek iránti rajongás már gyermekkoromban megfertőzött apai nagypapám révén, aki amatőr festőművész és költő volt. Nem telhetett el úgy egy születésnap vagy nagyobb ünnep, hogy ne szavalta volna el egy-egy újabb költeményét a közönség előtt. Legelső műveimet is vele osztottam meg először, kikérve a véleményét és mindig biztatott, támogatott ezen a nehéz úton, amiért nem tudok elég hálás lenni neki, dacára annak, hogy már két évtizede nincs az élők sorában. Verseket, meséket már az általános iskolában is írtam, közülük több is megjelent az iskolai lapban, de komolyabban gimnazista koromtól foglalkozom írással, több iskolai és később felnőtteknek kiírt versenyen és pályázaton is részt vettem. Időközben a történelmi kalandregények felé orientálódtam. Az egyik regényemmel jelenleg még az alkotás fázisában vagyok, viszont van már egy befejezett művem is, ami...
2 Responses
Lélekemelő, szép sorok
Szeretettel: Rita
Köszönöm szépen. 🙂