Próbálkozás

 

Megpróbálsz… Kiszállok…

Nincs közötte semmi.

Persze mert te!… Mert én…

Ölelésként ennyi.

*

Már a szavaink se

vernek közénk éket,

nincsen lüktetése

se percnek, se érnek.

*

Megállt a levegő,

párátlan és hideg,

akár a temető…

Érteném, de minek?

*

Karok, lábak, testek.

Próbálkozás újra.

Lélekszakadásig

nő a kínok súlya.

*

Elengedlek, s engedj!

Egyszer volt örökre…

Legalább múltunkat

ne ássuk verembe.

2021. 04.21.


Pete Margit
Author: Pete Margit

Pete Margit az Irodalmi Rádió szerzője. Pete Margit a születési nevem, írásaimat ezen a néven teszem közzé. Lakóhelyem Polgár. Valójában minden életkoromban foglalkoztam írással, eleinte leginkább az „asztalfióknak” írtam. Családfakutatás után kezdtem el rendszeresen írni. Először családunk sorstörténeteit vetettem papírra, saját célra. Amióta életkörülményeim lehetővé teszik, egyre gyakrabban írok, mostanában leginkább verseket. 2008-tól jelentek meg írásaim, először az Accordia kiadó antológiáiban, később a Poet internetes versoldal kiadványaiban. Verseimet a Poet.hu-n, és a Facebookon publikálom. Verseimmel többször sikeresen szerepeltem versíró pályázatokon. Alkotásaim több alkalommal elhangzottak különböző rendezvényeken, és megjelentek helyi újságokban is. Az utóbbi időben sok gyermekverset írok, számomra is rejtélyes indíttatásból. (2012 -ben, egy országos gyerekvers-pályázaton 3. helyezést ért el egyik mondókám - Napsoroló mondóka -. Gyermekverseimre kiírt rajzpályázaton, és helyi iskolákban kisiskolások készítettek rajzokat. Ezeket a 2020-ban, az Irodalmi Rádiónál megjelenő kötetemhez felhasználtam. A gyerekeknek szóló verseimnél arra törekszem, hogy dallamossággal, humorral, érdekes „történésekkel” ébren tartsam a fiatal korosztály figyelmét. Szókincsüket verseim által próbálom gyarapítani. Kicsiknek szóló alkotásaimat unokáimon, és a környezetemben élő emberpalántákon tesztelem. Kedvelem a nyelvi játékokat, szójátékokat, felnőtteknek és gyerekeknek írt verseimben egyaránt. Szeretem a humort, és az életet – ahogy telnek az évek, egyre jobban. Saját magam alkotta mottóm: Ha írni akarsz élj, ha élni...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „elengedlek, s engedj!
    Egyszer volt örökre…
    Legalább múltunkat
    ne ássuk verembe”

    Nincs is más lehetőségünk, ha a másiknak már nem kellünk.

    Nehéz, de kénytelen az ember elfogadni.

    Szeretettel: Rita

    1. Kedves Rita!
      Így igaz, erről szól a versem is…
      Köszönöm az olvasást, és a hozzászólást!
      Szép napokat kívánok!
      Margit

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


SZERETET

SZERETET A szeretet a szabadság egyetlen tiszta formája: nem kötöz meg, hanem szárnyat ad a magánynak. Author: Tóth Brigitta Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal

Teljes bejegyzés »

Összetartozunk

Edit Szabó : Összetartozunk Hegyek, völgyek és tengerek, a természer marad egyben, ” Szomszéd kerítésén a fák ” lombjaikat áthullatják. Nem szab határt nékik semmi,

Teljes bejegyzés »

Életed

Ragaszkodsz, mert kényelmes. Újra vágysz, mert érdekes. Azt mondod, hogy jó ez így! Azt mondod, hogy nem kell ez! Képzeletben színezed. Valóságban elveted. Nem a

Teljes bejegyzés »

Tíz évem

Tíz évem   Költői éveim… Hogy hogy kezdődött egy versem tavalyelőtt? Melyet így írtam meg, Egy késő nyári délelőtt.   Összefoglaltam akkor, Hol is állok

Teljes bejegyzés »

Tudod?

Tudod, mi a magány? Mikor már csak emlékeid víziós kivetülése marad a szobád falán… Mikor csak áll a telefon a kezedben, de nincs, kit tárcsázzál…

Teljes bejegyzés »

Csak

Csak olyanért aggódunk, akit szeretünk… akiről gondoskodni akar a szívünk! Author: Faragó Maia Faragó Maia vagyok: kreatív író, költő, blogger, diplomás kommunikátor, online tartalomszerkesztő. Pályafutásomat

Teljes bejegyzés »