Tokaj

Csendes tavaszi reggel volt, a Tiszaparton előttem egy nyírfa állt.

Zöldellő koronáját hallom, ahogy égbe kiált!

 

Tokaj hegye lábát mosta a reggeli Tiszában, így festett bennem

képet, s ecset híján tollal pingáltam…

 

A fa árnyéka vásznán egy kék-fehér hajó várt,

s az éber bölcs folyón az ég tükre ébredezett már.

 

Partján rozsdás híd feküdt a harmat könnye takargatta,

s az emelkedő nap, a keblén cseppjeit egyenként szólongatta.

 

Itt a zöldellő levelek oly hangosan lármáztak a folyó parton,

mint a templomban járók, kik a papot feledik míg a misét tartja.

 

Lassú járású ez a folyó, partját hosszú kőfal támogatta,

vak medre titkokat rejtett, nekem nem beszélt róla…

 

Ablakot nyitottam, s a hűvös beosont hozzám…

Végig mosta testem, reá libabőrt húzva mitől majdnem gágogtam tán…

 

Felébredtem, mint egy bóbiskoló kocsis a szekerén,

s fakopáncs koppintott, ébredj emberfia és nézz felfelé…

 

Az ég ragyogott, arany kabát volt rajta…

Gombjai fénylettek itt-ott, ezüstös fényes szálával varrva.

 

Úgy látom, hogy ez a ruha mindenkire jó lehet tán,

s Isten az időre bízta, hogy ki mit öltsön magára,

s a világ majd úgy tekint rá..!

Érchegyi Csaba Rudolf

Tokaj, 2024.03.17.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Érchegyi Csaba Rudolf
Author: Érchegyi Csaba Rudolf

Érchegyi Csaba Rudolf az Irodalmi Rádió szezője. 1970. augusztus 22-én születtem Esztergomban. Két testvérem van, egy nővérem és egy öcsém. Gyermekkoromat szülővárosomban töltöttem, ide jártam óvodában és általános iskolába. Korán elkerültem otthonról, tanulmányaimat innentől kezdve már Budapesten végeztem. Mérnök és létesítménygazdálkodó diplomával, továbbá technikusi és szakmai végzettségekkel rendelkezem. Korán lábra kellett állnom, hogy fenntartsam magam, így már huszonegyévesen vállalkozó lettem és a magam ura voltam. Édesanyám a Hungaroton hanglemezgyártó vállalat raktárházának volt az igazgatója, Édesapám pedig több mint negyven évet dolgozott a vasútnál, mint távközlési technikus. Három gyönyörű okos lányom van, Hanna, Hanga és Rebeka. Elváltam, ma Visegrádon élek és alkotom a vállalkozásom bokros teendői mellett. Az alkotás és a versírás nem olyan rég tört fel bennem, lassan három éve már, hogy tollat ragadtam, azóta is nagy szerelem… Apai ágon Móricz Zsigmondhoz rokoni szálak kötnek, sajnos Móricz Emília születési levelén kívül, nincs más emlék a birtokomban. Verseim, prózáim és filozófiáim ringatnak el este s néha velük álmodom. Első megbecsülésemet és költői elismerésemet az Irodalmi Rádiótól kaptam, mely örök emlék marad… Azóta már könyvben és újságban és megjelentek alkotásaim.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


A csintalan manó

Beck Brigitta: A csintalan manó   Játék-földön hull a hó, Minden fényes, csillogó. Ezer színes szép csomagra Masnit köt egy kismanó.   A Télapó is

Teljes bejegyzés »
Prózák
Labádi Hanna

Minden alkalommal, ahogy lehunyom a szemem

(Az utolsó szó jogán kiegészítő története)                       Van egy hang, egy illat, egy emlék, ami hozzá köthető. Ahhoz az emberhez, akit nem tudok elfeledni, bármennyi

Teljes bejegyzés »

Sebem

Sebem Kék félhomályban zsong a kinti tér,pár szürke szó a hűvös falra száll,oly halk moraj, mi szívemig sem ér,s az őszi szélben nyomtalan megáll. Mit

Teljes bejegyzés »

Befagyott a tó vize

Befagyott a tó vize   Befagyott a tó vize. Gyere babám! Jer, ide! Nézd! Mily szép a tó! Nyáron ez egy itató. Idejönnek az állatok,

Teljes bejegyzés »

Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »