Magányban

  1. Egy könyvbe menekült lelkem.
    Borítóm kopott,hogy senkinek se kelljen.
    Ne is akarják levenni a polcról,
    Hadd legyen magányban,
    Az időnek ajánlom porlepte fogságban.
    A múltam történetét  a lapokba zártam.
    Csak igazán élni akartam,de árnyékká váltam.
    Öröm és derű csak ritkán adatott,
    Valódi kincsnek éreztem olykor a pillanatot.
    De válllaimra inkább bú nehezült,szememre szomorúság és szívemre bánat ült.
    Bezártam magam,hogy senki meg ne bántson,
    Csak porosodó emlék maradok ,egy könyv a padláson.
Tóth Mónika
Author: Tóth Mónika

Kedves Olvasók! Tóth Mónika vagyok Bács-Kiskun megyéből. Az írás és a versek mindig is fontos szerepet játszottak az életemben, gyerekkorom óta meghatározóak számomra. A versek világában találom meg azt a kifejezési formát, amellyel a legjobban tudom átadni érzéseimet és gondolataimat. Magam is írok verseket, de emellett nagy örömmel mondom fel más költők műveit is versklip formájában. Számomra ez a módja, hogy megosszam a szavakat és az érzelmeket, amelyek mások szívét is megérinthetik. Köszönöm a lehetőséget, hogy része lehetek ennek az alkotói közösségnek, és várom az együttműködést, a közös inspirációt, amely remélem mindannyiunk számára gazdagító lehet.

0
Megosztás
Megosztás

4 Responses

  1. „Csak porosodó emlék maradok ,egy könyv a padláson”

    Nem gondolnám, biztosan vannak, akik számára fontos vagy és amíg ők élnek, addig nem felednek.

    Szeretettel: Rita

  2. Borítom kopott…ez mit jelent?? Felborítom,mert kopott?? Komolyan??

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Rezgés

Nem értem meg, miért könnyebb irigynek lenni, Mintsem a másikkal együtt örülni. Tényleg ezt akarjátok magatokban táplálni? Ahelyett, hogy a magunk útját akarnànk megtalálni. Miért

Teljes bejegyzés »

Átutazó

Soha, senkitől nem sajnáltam s irigyeltem semmit. Csak harcoltam mindig a többért, a jobbért, úristen, de mennyit… A magam életére összpontosítok, s próbálom belőle a

Teljes bejegyzés »

Kezedbe adnám

Kezedbe adnám   Kezedbe adnám az egész életem, Én egyetlen szívem és szerelmem. Amiről eddig álmodtam, s amiben hiszek, Szívemmel boldogan adnám életem. Ha elfogadnád

Teljes bejegyzés »

Fák az utcán is

Edit Szabó : Fák az utcán is Terebélyes fák nyílnak, tavaszban úgy bíznak, utca hosszán virítnak, méhek rajta híznak. Rózsaszínű virágok terpeszkednek vágyón, tova szállnak

Teljes bejegyzés »

Szerinted mit csináljak?

Megbántam, érted?  A sírás fojtogat,  A saját gondolataim őrölnek,  mint valami daráló.   Igen, el akartam titkolni, Hogy nem bírok magammal harcolni, Mivel gyenge vagyok,

Teljes bejegyzés »