Különleges választás

Az elhunytak lelkei libasorban járultak a hófehér helyiség közepén álló hatalmas, antik íróasztal elé, melynél egy nagydarab, hosszú szakállú, vajszínű inget viselő férfiú ült. Ez az illető néhány szót váltott mindenkivel, majd feljegyzett valamit a kezében tartott jókora noteszbe, aztán balra vagy jobbra mutatott, mire az éppen soron lévő lélek a megfelelő oldalon álló ajtón át távozott.

Ibolya türelmesen kivárta a saját idejét, és amikor végre az asztalhoz ért, mosolyogva bemutatkozott. A szakállas férfi némi lapozgatás után megszólalt.

– Meg is van! Mezős Ibolya, 58 éves, magyar állampolgár. Fehérgyarmaton született, Kérsemjénben élt. Férjnél volt, és egy lánygyereket szült. Halála oka egy autóbaleset – sorolta zengő hangon.

– Igen, én voltam az.

A válasz hallatán a férfi előrehajolt, és megnézte magának. Mint minden lélek, a nőé is olyan formát öltött, mint amilyen a teste volt, közvetlenül a halála előtt. Ibolya a végzetes baleset pillanatában éppen egy esküvőről tartott hazafelé a férjével, így most az ünnepélyes alkalomra vásárolt világoskék ruhában jelent meg, őszülő haja pedig kontyba volt fogva. Miután ráérősen végigmérte, a férfi ismét beszélni kezdett:

– A nevem Horáció. Általában nem én szoktam itt ülni, de most megkértek, hogy helyettesítsek – magyarázta. – Elmondom, hogy működik ez az egész. Igazán semmi bonyolult nincs benne. Nekem elég csak ránéznem egy lélekre, és meg tudom mondani, hogy az adott ember tisztességes életet élt-e. Ha azt látom, hogy nem volt éppen a becsületesség mintaképe, akkor balra kell távoznia, és gilisztaként fog újjászületni. Hogyha ellenben úgy ítélem, rendes emberről van szó, akkor megadom a lehetőséget, hogy maga döntse, ki vagy mi szeretne lenni következő életében. Ember, állat, vagy akár növény is lehet. Amikor megmondta, mit akar, én felírom a választását a füzetembe, és elküldöm jobbra. Lesz egy kis ideje felkészülni, aztán jön majd egy villanás, és mire magához tér, már újjászületett a kívánt élőlényként. Hozzáteszem, hogy természetesen csak valóban létező teremtmény jöhet szóba. Rendre kérnek egyszarvút, jetit, meg más egyéb fantázialényeket, de ezekkel sajnos nem szolgálhatunk – megköszörülte a torkát. – Maga természetesen azok közé tartozik, akik választhatnak.

– Tehát én dönthetem el, miként születek újjá?

– Így van!

Ibolya pár pillanatra elgondolkodott.

– Volna két kérdésem – szólt aztán. – Az egyik, hogy emlékezni fogok-e erre a legutóbbi életemre.

– Ez csak magán múlik. Ha nem szeretné elfelejteni, amiket átélt, akkor megtarthatja az emlékeit. De ezzel kapcsolatban majd a következő teremben kap eligazítást. Én itt csak az újabb életére vonatkozó döntést rögzítem. No és mi volna a másik kérdés?

– Tudni szeretném, hogy mennyire pontosan határozhatom meg azt, hogy ki vagy mi leszek.

– Hogy érti?

– Az érdekelne, eldönthetem-e azt is, hol születek újjá, vagy csak abba van beleszólásom, hogy milyen alakban élhetem a következő életemet.

– Ó, világos! Nos, erre nincs szabály, szóval magára van bízva a dolog. Van, aki csak annyit mond, hogy például oroszlánként szeretne élni. Más ellenben azt is kiköti, hogy mondjuk egy adott állatkert oroszlánja akar lenni.

– Megértettem.

– Nyugodtan gondolja végig a dolgot! Itt senki nem siet sehová!

– Én azt hiszem, már meg is van a válaszom.

– Biztos benne? – Horáció felhúzta a szemöldökét. – Ha kimondja, és beleírom a jegyzetfüzetembe, utána már nem lehet variálni. Azzal eldőlt a kérdés.

– Határozottan biztos vagyok benne!

– Hát, jól van. Akkor hadd halljam! Mit választott? Valamilyen gazdag családba szeretne beleszületni? Netán egy mesés trópusi sziget lakója akarna lenni? Esetleg kipróbálná, milyen egy versenyló élete?

– Én egy cinegeként szeretnék újjászületni, Fülesden, ahol a lányomék élnek – felelte Ibolya. – Szeretnék a közelében maradni, és figyelni őt meg az unokáimat.

– Milyen érdekes! – Horáció meglepettségében jegyzetelni is elfelejtett. – Nem is emlékszem hasonló válaszra. Sokan kérnek madarat, de a cinke nem számít kifejezetten népszerűnek.

– De választhatom azt is, igaz?

– Hát persze! Hiszen megmondtam! – Horáció lejegyezte a választ. – Akkor hát ezúttal cinege lesz! Kellemes életet, és sok szerencsét! Mondanám, hogy viszontlátásra, de amikor legközelebb itt jár, valószínűleg nem fogunk találkozni. Úgyhogy ég önnel!

– Köszönöm! Minden jót!

Miután elköszönt, Ibolya a jobb oldalon lévő ajtó felé indult, ami közeledtére hangtalanul kinyílt. Horáció elgondolkodva nézett utána, és halványan elmosolyodott, aztán visszatért a munkájához. Arra gondolt: nem is hitte volna, hogy ilyen kellemes élményt tartogat számára ez a helyettesítéssel töltött nap.

Barna Benedek
Author: Barna Benedek

Lengyel Menyhért és Veres Péter szülővárosában nőttem fel, a csodás világokat és különös figurákat felvonultató történetek bűvöletében. Idővel magam is elkezdtem ilyeneket kitalálni, a sztorik egy része pedig végül betűk és szóközök halmazaként egy lapon vagy fájlban végezte. Eleinte az ötleteimből többnyire rövidebb-hosszabb novellákat farigcsáltam – illetve néhanapján, ha az ihlet úgy hozta, megformáltam egy-egy versfélét is –, aztán a közelmúltban úgy döntöttem, hogy ideje nagyobb lélegzetű alkotásokba vágni a fejszét. Témát, műfajt, és hangulatot illetően szeretek kísérletezni, de elsősorban mesék és fikciós irodalom területén szorgoskodom. Terveimet pedig nem is számolom. Sokáig nem kerestem igazán a lehetőségeket a publikálásra, csak az utóbbi időben kezdtem ezzel foglalkozni, nagy örömömre nem is eredménytelenül. Egyik első hosszabb munkám, a „Mesélj még, Rémusz bácsi!” című mesegyűjtemény az Irodalmi Rádió gondozásában jelent meg 2024-ben. Majd két évvel később ugyanezen kiadó segítségével látott napvilágot "A másvilág és más világok" című kötetem, amely három kisregényemet tartalmazza. Időközben pedig több rövid írásomat is beválogatták különböző kiadványokba, ezekből válogatok az alábbi felsorolásban: – „A gödör” (novella, a „Cirkusz a moziban” antológiában, 2023); online is elérhető: https://irodalmiradio.hu/2025/02/18/a-godor/ – „A minden kívánságot teljesítő gép” (mese, a Szitakötő folyóirat 65. számában, 2024); online is elérhető: https://szitakoto.com/a-minden-kivansagot-teljesito-gep/ – „Miért ment szabadságra a Húsvéti...

0
Megosztás
Megosztás

2 Responses

  1. „Én egy cinegeként szeretnék újjászületni, Fülesden, ahol a lányomék élnek – felelte Ibolya. – Szeretnék a közelében maradni, és figyelni őt meg az unokáimat.”

    Nagyon kedves írás volt, tetszéssel olvastam. Én ismét a saját családomba szeretnék beleszületni, de emlékezni szeretnék az előző életemre, hogy ne kövessem el ugyanazokat a hibákat.

    Szeretettel: Rita

  2. Köszönöm!
    Ez nagyon érdekes kérdésem szerintem, hogy vajon ilyen helyzetben hogy döntene az ember. Kinek mi lenne a legjobb – vagy hogy egyáltalán tudna-e az ember racionálisan dönteni ilyen helyzetben. Nyilván egy ilyen rövid szövegben jobban nem lehet ezt körüljárni, csak felvetni a témát, aztán mindenki elgondolkodhat rajta.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Álmatlan álmok

Álmaidban álmodozol álmatlan álmok álmairól, váratlan fájdalmak átkairól, vetetlen ágyak lányairól.   Látod az élet halálos vágyát, átkozott hajnal vöröslő házát. Látod a csendet, az

Teljes bejegyzés »

Hamar az ágyba!

A halkan szitáló hó lassan belepte az erdőt. Napról napra hosszabbak lettek a jégcsapok. Az állatok már rég elfoglalták téli vackukat. Legtöbbjük megtöltötte éléskamráját, és

Teljes bejegyzés »

Az igazi Karácsony

Halkan lépett be december havába, szinte észrevétlenül. Úgy ölel át bennünket, csendesen és melegen, mint puha, fehér hótakaró az erdőt, a földeket, az álmos falvakat,

Teljes bejegyzés »

A szeretet fénye

A szeretet fénye   A szeretet fényére vártunk, A hit, a remény és az öröm után. A templom előtti téren álltunk Várva felcsap ma a

Teljes bejegyzés »

Lennék…

Lennék neked a dallam ébredésedben. Lennék a harmat lábad alatt friss fűben. Lennék a kék az ég színében. Lennék a sárga a Nap fényében. Lennék

Teljes bejegyzés »

Legyél az álmodó

Legyél hajnali harmatcsepp a zöld fűszálon. Zümmögő rét fölött, tovatűnő felhőálom. Legyél a szivárvány hídjának ibolya lángja. Fagyos teleken izzó, meleg kályha. Legyél rigófütty, csőrében

Teljes bejegyzés »