A rokokó irodalmának kedvelt műfajai a zenekísérettel előadott tündérmese és pásztorjáték, az idill, a komikus eposz és a dal, melynek fő témája a szerelem és a bor dicsérete. A rokokó elvilágiasodó szemlélete a pásztorköltészetben és a természetköltészetben jelentkezik elõször. Újra megjelenik a kert, a zárt világ, a belső térnek megnő a jelentősége. Jellemzi a gáláns, választékos, udvarló és kedélyes hangnem, a bájos kellem, a zeneiség és a játékosság. Ez eredetileg csak az illeszkedő témában jelentkezett (öröm, idill, hangulatosság), később már más témák megszólaltatásakor is. Hiányzik a fennkölt eszmeiség, a túlfűtött érzelmesség; a barokk nagyságot kicsinyítette, az erőt tompította, a pátoszt az intimitással cserélte fel. Az antik mitológia hol puszta keretként, díszítőanyagként, hol pedig takaróként, az erotika leplezésére szolgált.

A mesterkéltség miniatürizálásban és az érzékelési tartományokra való hatásban is megmutatkozott: nemcsak a zeneiséggel akarnak hatni, hanem a tapintás, az ízlelés és a szaglás összetett "ingerlésével". Kedvelik a bizarr formákat, a rímjátékokat. A rokokóval kezdődik a költészet elvilágiasodása. Hisznek a rögtönzésben, a mesterségbeli tudás kifejezőjének tekintik. A pillanatnyiságból is, a szemléletből is következik, hogy nagy szerepet tulajdonítanak a szellemnek. Jellemző a rokokó alkotásra gúny valamilyen formája, amely a travesztiáig (klasszikus alkotás vulgarizálása) és a blaszfémiáig (a szó eredetileg istengyalázást jelentett, később az általánosan elfogadott értékek rosszindulatú kétségbevonását) terjed. A rokokó esztétikája nem különbözik a klasszicizmusétól. Hangsúlyozott a báj, a kecsesség, a könnyedség, a játékosság; a bensőségesség erős érzelmeit iróniával ellensúlyozza. A jelenre koncentrál, pragmatista: a hatáskeltésre törekszik. A könnyed mozgást a madarak, a pillangók, méhek, virágok és a kicsinyített fogalmakat hangsúlyozza. A barokk terjengős és bonyolult formáit rövid és könnyed, tagolt szöveg- és mondatszerkezetek váltották fel.

Bármily szegényes a költői irodalom hazánkban, a széppróza és a líra terén mégis határozott fejlődést találunk. Mikes Kelemen, Rákóczi híve, a számkivetés helyén, Rodostóban írta meg élményeit (Törökországi levelek, 1717 - 58), fiatal korában (1711) elszakadva a hazai nyelvközösségtől, de a régi nyelvet az akkor divatozó latinnal kevert kancellária-stílus minden salakjától megtisztítva s finom és könnyű stílmunkává dolgozva ki. Az első nálunk, ki a levélformát szépirodalmi célra használja, amit alkalmasint francia példa után tesz. Leveleink tartalma egészen eredeti. Becsessé teszi e sorozatot a rajta végigvonuló erős hangulat, a komoly és a tréfás vagy a humoros hangban egyaránt természetes hájjal mozgó írói egyéniség, s a nyelv tisztasága és zamatja. Kár, hogy e levelek csak a század vége felé kerülvén haza, csak 1794. jelenhettek meg s koruk stílusára nem hathattak. Ellenben Faludi Ferenc prózai
munkái kellő időben megjelenthettek s a fejlődés tényezőivé válhattak. E jeles magyar jezsuita erkölcsi irányú munkákkal szolgált nemzetének, nagyrészt fordításokkal. A nép erkölcsi nevelését célozta velük, de egyúttal a magyar nyelv kiművelését is. Ő is tiszta prózát ír, de egyszersmind újít, bővít és csinosít; az idegen eredetinek minden fordulatát fordulattal, még pedig magyaros és választékos fordulattal igyekszik visszaadni s ezért figyeli és gyűjti a népnyelv kifejezőbb szólásait s a régi szólásokat újjá alakítja, miközben olykor keresetté lesz. De a magyar prózát Mikes és Faludi új elemmel, a báj elemével gazdagították. Eredetibb lírikus nála
Amadé László báró, költő; élvezetvágyó korának igazi fia, gavallér és katona; a szerelmi dalt művelte, változatos, szeszélyes, kissé szabálytalan formáiban.

PÉLDA

  • 1. Amadé László: Madárkák és vigasztalják (részlet)

Mit ő kíván, nálad az kincs,
Néki nincs,
Búja sincs;
Mondá cinege: nincs, nincs, nincs.

  • 2. Aranka György: A darázsról (részlet)

Repülő kis sárkányocska,
Te magad-hitt darázsocska!
Mikor karját megcsókoltad,
Fátyol bőrit megharaptad
Szép Tóni kisasszonynak,
Fejedet kockáztattad.

Szépségének imádói,
Békessége orállói
Ezért nemed seregének
gyilkos hadat izenének,
Mint bosszús Agamemnon
Tolvaj Páris népének...

Korkép

Építészet

Festészet

Szobrász

Irodalom