Az első világháború a központi hatalmak vereségével ért véget, s ez új politikai helyzetet állított elő Európában. A háborút lezáró Párizs környéki békék újjárendezik az európai határokat. A háború megrendíti a tőkés kormányzatokat, fellendülnek a forradalmi mozgalmak, meglazul a gyarmati rendszer. Németország a versailles-i béke (1919) értelmében elveszíti hatalmi pozícióit.

Az első világháború után szédítő infláció sújtotta Európát. Kelet-, Közép Európa térségében osztályharcok és nemzeti forradalmak zajlanak le, amelyek nacionalista lázadásokat hordoznak magukban. Lenin vezetésével szocialista forradalom és Szovjet-Oroszország jön létre. Polgárháború után győz a szovjet hatalom. 1920-1930 között Nyugat-Európában hatalomra jut a fasizmus és elkezdődik a náci diktatúra kiépítése. Németország előkészíti a második világháborút, 1940-ben lerohanja a Nyugatot.

A német, olasz, japán háromhatalmi egyezménnyel szemben kialakul az antifasiszta koalíció (USA, SZU, Anglia, Franciaország) A teheráni (1943), majd a jaltai (1945), ill. a potsdami (1945) konferencián megállapodás születik Európa háború utáni rendjéről.

Magyarországon 1918. okt. 17. -én Tisza István bejelenti a parlamentben, hogy a háború elveszett. Háború hatalmas gazdasági problémákat okozott: munkaerőhiány, élelmiszerhiány (jegyrendszer bevetése, kényszer-beszolgáltatás), hadiüzemek létrehozása, infláció, feketekereskedelem virágzása. Budapesten vér nélkül győzött az őszirózsás forradalom, Károlyi Mihály vezetésével nemzeti kormány alakult, majd 1918. november 16-án kikiáltották a népköztársaságot, amely polgári köztársaság volt. 1919-ben a szocialista forradalom kísérletét leveri az Aradon alakult ellenforradalmi kormány.

A trianoni béke következtében az ország területe egyharmadára csökken és 1920-ban Horthy Miklós lesz a kormányzó. A nagy gazdasági világválság aláássa az előző gazdasági eredményeit, viszonylagos társadalmi-politikai kiegyensúlyozottságát. Jobb- és baloldali szélsőségesek jelennek meg a politikai életben. 1935 és 1941 között az ország belpolitikailag jobbra tolódik, külpolitikailag közelít a fasiszta Németországhoz és Magyarország német szövetségesként belép a második világháborúba. 1944 márciusában ez német megszállásához vezet, majd nyilas hatalomátvételhez és terrorista diktatúrához. 

A két háború közötti művészet a forradalmak művészete, a művészetek forradalma. Szorosan kapcsolódik a századelő művészetéhez. Az izmusok sokaságát a formabontás mozzanata köti össze. A korszak, a huszadik századi - modern - művészeti irányzatok kialakulásának kora, nem tekinthető lezártnak, hiszen legtöbbjükkel napjainkban is találkozhatunk. A két háború közötti időszak a magyar kultúra izgalmas fejezete. A polgári művészet mellett teret nyer a forradalmi művészet. A 20. században a művészeti stílusok a felgyorsult világnak köszönhetően rendkívül gyorsan váltották egymást, és gyakran egyszerre több irányzat is futott egymással párhuzamosan.

Az avantgárd művészeti irányzatok általános jellemzői:

• A szó eredete: "avant garde": francia katonai műszó, jelentése előőrs

• A fogalom meghatározása: az új, minden eddigi hagyománytól tudatosan eltérni akaró művészeti irányzatok összefoglaló neve a 20. század első felében.

Céljuk:

• már nem a látvány valamilyen mértékű visszaadása, hanem a dolgok mögött rejlő gondolati tartalmak érzékeltetése (ilyen értelemben a szimbolizmushoz kapcsolható).
   

Törekvéseik, eszközeik:

• Hagyománybontás: a régi értékek teljes lerombolása vagy átértelmezése 
• művészi formanyelv radikális megújítása minden művészeti ágban
• A teljes emberi és művészi szabadság megvalósítása - a konvenciók hiánya
• Társadalomformáló programjuk is van, mert az emberek tudata másképp nem alakítható át
• művészeti ágak közelednek egymáshoz (a film hatása igen erős), tiszta műfajokról már csak ritkán beszélhetünk

Témaválasztásuk:

• A 20. századi ember megváltozott élete, elidegenedettsége, létminősége, az embert fenyegető veszélyek vagy az előtte megnyíló lehetőségek. Ebben erősen érezhető a korabeli polgári filozófiák (pl. egzisztencializmus) és lélektani irányzatok (Freud, Jung) hatása.

Az avantgárd irányzatok csoportosítása:

1. Formabontó "izmusok":

- érzelmi alapon közelítenek az ábrázolt valósághoz
- indulatosak
- a hagyományos formák teljes lerombolása után új valóságot építenek
- minden művészeti ágban hatni tudnak

• FUTURIZMUS

• EXPRESSZIONIZMUS

• DADA

• SZÜRREALIZMUS

2. Formaépítő "izmusok":

- értelmi, gondolati alapon közelítik meg a világot
- higgadtabbak
- a leghagyományosabb formákig bontják le a valóságot, majd azokból építkeznek
- csak képzőművészeti irányzatok

• KUBIZMUS

• KONSTRUKTIVIZMUS 

Korkép

Építészet

Festészet

Szobrász