-
Buglyó Juliánna
Írások
Aranyló levelek
Szendén sompolygott, színezve a tó partját, ellopva az évnek erős napsugarát. Erőtlen fényben fakította a zöldet, zizegős avarral töri meg a csöndet. Földig hajol...
A János – hegyen
Ismerkedem a szédítő Budapesttel, néhány családtagom itt él élvezettel. Epekedem a János – hegyi tetőre, legyen a képzeletnek megfelelője. Változatokban feljuthatunk a csúcsra, nem...
Ennyit akarok (szonett)
Ennyit akarok (szonett) Kinek egészsége makulátlan, színes lepkeszárnyakon röpködhet. Festheti álmát vágya ritmusában, csettintésre talál már örömet. Kinek van kivel útján haladni, nem...
Lágy fuvallat simogat (szonett)
Felkavart lelkem szabadulni vágyott, egyre messzebb, fölfelé kívánkozott. Levegőért a hegynek nekivágott, levethesse a felesleges gondot. A csúcson tágan meredezik szemem, fűszálak finoman...
Kis kavics (szonett)
A Földközi tengernek közepén, kicsi sziget van, látszik a felszínén. Előtte kőhegy áll, mint egy szirén, Aphrodité ágya áll a tetején. Turisták tömege a szegletén,...
Üzen az ősz
Üzen az ősz Sarkunkban ezután az ősz toporog, fényereje erősen visszafogott. Lehet a tartalékot gyűjtögetni, közel a tél, az új évszak üzeni. Ne gyászold...
Töltsd meg a kosarat!
Kinyílott szerető szívem virága, mint a fedelét emelő kosárka. Színültig van jósággal, megértéssel, számára a létben semmi se kényszer. Jut adományából bárkinek bőven, megtölti...