-
Buglyó Juliánna
Írások
Reménytelenség
Színe szürkül, közérzete romlott, kedve kisiklott, az erő kopott. Vajon mi okozhat újra gondot? A kórság ismét ostromba fogott? Recsegnek a kórházi kerekek, előkerülnek...
Nemcsk víg kottán peregnek a percek
Gyakorta imbolyog a létben a lélek, ványadttá lesz a test, borzongnak érzések. Kóbor gondolatok torz irányba lépnek, alacsonyan suhannak el a remények. Fájdalmas tények...
Nehezebb, mint gondoltam
Nehezebb, mint gondoltam hallgatni, összeszorított fogakkal várni. Jobb pillanatban csak vigasztalni, az érzést könnyek nélkül megállni. Nehezebb, mint gondoltam titkolni, azt mi másoknak fájdalmat...
Őszi napon
Nálad járok újra az őszi ködben, bús harang hangja kong a temetőben. Emlékünk csokrát helyezem a kőre, könnyek közt gondolok elmúlt időkre. Lelkemmel együtt...
Libalakoma
Nagylelkű, népszerű püspök emlékére, kinek fennmaradt híres a szerénysége, névnapján, novemberben lakomát csapunk, szárnyas hústól telítődik az étlapunk. Szőlőnek érett leve jár az asztalra,...
Ködös úton
Most a ködös út sötét erdőbe vezet, nem villogtat csodás kirándulóhelyet. A kitárulkozó ágak nem éltetnek, nem nyújtanak felüdülést az életnek. Lombok feletti fekete...