Ölelés

Gyakorta imbolyog a létben a lélek,

ványadttá lesz a test, borzongnak érzések.

Kóbor gondolatok torz irányba lépnek,

alacsonyan suhannak el a remények.

 

Fájdalmas tények szorosan kísértenek,

viharzó szavak mélyen betelepednek.

A jövendő nem vetít más szerepeket,

érzetek roncsai belül kikezdenek.

 

Mi segít? Ki érti szenvedésem okát?

Mi adja könnyben ázó szemem fátyolát?

Én ismerem csak létem törött gyöngysorát.

Én adhatok magamnak gyógyító szondát.

 

Kidobálom a megrekedt szemléletet,

átütő változásokat bevezetek.

Nem mérlegelem, kinek kell, megfeleljek,

levedlem a fürkésző tekinteteket.

 

Adok étket a szépnek, a nyugalomnak,

hiszem, hogy a vélekedések változnak.

A világ csodái elém tolakodnak,

belőlük megnyújtott erőt kovácsoljak

 

Nem engedek magamra kétes uralmat,

mára már az akármik nem nyomaszthatnak.

Magamban bízom, hordozom az igazat,

markolom, mint drágakövet a foglalat.

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Hétköznapi történet

Bemegyek egy hatalmas bevásárló központba. Mennyi minden található itt, valójában nincs is annyi időm, hogy végig tudjam nézni. Az emberek nyüzsögnek, mint a hangyák –

Teljes bejegyzés »

A szenvedő

A kápolna kopott képén Szűz Mária szemét nézvén Könny kúszott a két szemembe Anyja néz a szenvedőre Kiszárad a szája sivár sivatagban messze kiált Szeretné

Teljes bejegyzés »

Elégia 2019 novembere

Aszott falevelek bántó zizegése lelkem darabkáit röpítik a szélbe. Csörgő fűszálak közt riadt békaporonty. Elmúlásról brekeg, s fájdalmat zokog. Sosem volt gólyák, elképzelt fecskék. Fészkükben

Teljes bejegyzés »

Tavasz

Kinézek az ablakon, vacogok, Érzem, én is jégvirág vagyok. Szállingózik, kavarog fehér hó, Befagyott sok pocsolya és tó.   Bundát öltök, s kesztyűt: jó meleg!

Teljes bejegyzés »

Valamikor

Valamikor   Valamikor ismertél, Valamikor kedveltél, Valamikor öleltél, S valamikor szerettél.   Valamikor csókoltál, Valamikor hű voltál, Valamikor szóltál, S valamikor suttogtál.   Valamikor bújtál,

Teljes bejegyzés »