Kavarognak a szavak, kopogtatnak innen-onnan. Pattognak a fura rímek, szállnak feljebb a kérdések.   Kificamodott gondolatok egymásba akadva jönnek. Nem értem! Nem értem! Nehéz! Folynak...

Enyhe szellő lebegteti a hajamat. De jó, hogy egyre később jön az alkonyat! Fák tövénél nyiladozik az ibolya. A zöld fű közt pitypang  pattog amoda....

A lenge szél a szemembe libbengette a hajamat. Hűvös tiszta volt a levegő, mikor sorba álltunk a libegő alatt. Már virradatkor csalogatott kifelé a szobába...

Szaladjuk ki a világba! Mártózzunk meg a frissességben! Hová tűnt a hóhatár a hegyekben? Gyere velem, vágtassunk a végtelen ismeretlenben! Értünk nyílik a sok virág!...

Te, ki tehetetlenül élsz a világba, nem segít semmi, fáj a sors átka. Nincs remény, de talán nem is tudsz remélni, a valódi életedet nem...

Soká jött el az a hihetetlen pillanat, hogy a múlt nagykabátját levethessem. A hideg, átvirrasztott éjszakákat, az örömnélküli napokat, sötétséget, félelmet, a kicsordult könnyeket, a...

Peti még nem szívesen feküdt be az ágyba. Várta, hogy valaki mesével ringatja álomba. -Apu, gyere, mondd el az elefántosat! -Nem érek rá, könyvelnem kell...

Iszapba süllyedt szavak, fehérre dermedt arc, a kíntól elfakult szemek, kalitkába zárt képzelet. kifeszített vászonból érzések, eltaszított édes álom, szétforgácsolt vágyak, megfagyott, deres emlékezet.  ...

Csendes, sötét már a késői este. Álmosan fekszem meg-megszenderedve. Párnám alatt halk moraj kuncog, nem enged kikapcsolni, úgy zúg.   Mi lehet ez? Honnan jön...

Miért nem örülök? Miért nem bánkódom? Miért nem érzek már semmit? Miért? Miért? Miért? Túl sokat vártam rá, nagyon belefáradtam. Már hihetetlennek véltem, aztán váratlanul...