-
Buglyó Juliánna
Írások
A dobogó legtetején
Ott fenn a magasban megáll az idő, nagyobb szív dobog, kevés a levegő. Izzik a tűz az ember szemében, azt hitte számára ez elérhetetlen. Mikor...
A nézőtérről
Sssssrrrr, kopp, csatttt. Egymást követik a golyók. Emeli, törüli, céloz, dob. Főleg koncentrálnak. Kanyar vagy egyenes? az eredmény a lényeges. Csöpög a verejték, vagy már...
Papa, vigyél haza!
Papa, vigyél haza! Elment a papa az óvoda előtt is. Szép tavaszi idő volt, sütött a nap is. Viháncolás hallatszott az udvarról, kicsi fiú meg...
Egyedül, együtt
Egyedül hideg a szoba, Hiába emelem a lángot egyre – egyre magasabbra. Fázom, nem kering a vérem. Együtt vagyunk meleg van, hogy megölelj, átkarolj...
Tanulunk járni
Lépünk, emeljük tovább, most ballal, most jobbal. Járni tanulunk nem a babával, hanem az anyámmal. Egyiket a másik után határozottan, Úgy, hogy a lelkem majd...
Hova száll a héja?
Az ősz közeledtét már jelzi, hogy a tó partján egyre több madár gyülekezik. Készülődnek a hosszú útra. Itt szoktak gyakran találkozni a szürke gémek és...
A sirály és a vadkacsák
A tavasz már épp a forróságért nyújtózkodott, mikor az öreg sirály a tóból kikandikáló hegy szirtről szemrevételezte a környéket. Kipihent, jóllakot volt, kicsinyeket már nem...