Írások
A mesélő pad
Pad vagyok csupán. Van tartásom! Ez lételemem. Ülnek rajtam, mint szélkeréken a tovatűnő álmok és én álmodom. Fáradt cipős, sebhelyes lábnyom közelít a hóban. Hozzám...
Eger vár ostrománál
Mászik a török. Kezén karóra. Barátkozik. Leveszi. – Dobom! – szól Dobóra. Az óra megáll. Nő a harag. Felhúzzák. A törököt. Karóra. 0