Írások
Egyszer élünk
Egyszer élünk Árpád fáradt egykedvűséggel ballagott hazafelé. Az autók zúgása és az emberek hangjának morajlása nem jutott el a tudatáig. Már nem vette észre a...
Csókoddal tenyeremben
Megtaláltalak és öleltelek fénnyel. Tomboltam kéjben, éltem szenvedéllyel. Égető vágy tengerével takartalak. Csókoddal tenyeremben hordoztalak. Ragyogó napsütéssel elsodortalak. Tűz között üszökké égve hordtalak. Parázs égető...
Elsírt könnyeim
Még félelem dobog, ha remeg vágyott, fénnyel telt bús emlék. Ha bódultan kergetsz egy régi álmot, mi fájón sebet tép, és a varrból új vér...
A legenda (nagyapám dalolt a Donról)
Német offenzíva parancsa érkezik. Muszkára katona! Kék hadműveletben, így szólt a parola; dicsőség vár – soha messze a tél hava. Köröttem már unokáim mosolya...