Írások
Tavaszváró
Szép kikelet gyere már! Fújd el a föld ridegét! Szél ha zenél, az idő is muzsikál tefeléd. Fénylik az ég. Veled itt most csepeg, olvad...
Őszi capriccio
Reggelente a tükörben: arcom nem fér a bőrében. Mosolyom tűnő tavasza, mélyülő ráncaim szava. Munka riasztó reggele, szemem karikákkal tele. Induló van, induló van! Sietősen...
Panel szerelem
Tudod-e én hogy szeretek? Áramköröket lehelek Forrasztott panelek között Szimuláltan szeretkezek Rádió hulláma mögött Fon köréd a tér glóriát Belőle látom aurád wifi szolár fény...
Egyszer élünk
Egyszer élünk Árpád fáradt egykedvűséggel ballagott hazafelé. Az autók zúgása és az emberek hangjának morajlása nem jutott el a tudatáig. Már nem vette észre a...
Csókoddal tenyeremben
Megtaláltalak és öleltelek fénnyel. Tomboltam kéjben, éltem szenvedéllyel. Égető vágy tengerével takartalak. Csókoddal tenyeremben hordoztalak. Ragyogó napsütéssel elsodortalak. Tűz között üszökké égve hordtalak. Parázs égető...
Elsírt könnyeim
Még félelem dobog, ha remeg vágyott, fénnyel telt bús emlék. Ha bódultan kergetsz egy régi álmot, mi fájón sebet tép, és a varrból új vér...
A legenda (nagyapám dalolt a Donról)
Német offenzíva parancsa érkezik. Muszkára katona! Kék hadműveletben, így szólt a parola; dicsőség vár – soha messze a tél hava. Köröttem már unokáim mosolya...