A legenda (nagyapám dalolt a Donról)

 

Német offenzíva
parancsa érkezik.
Muszkára katona!
Kék hadműveletben,
így szólt a parola;
dicsőség vár – soha
messze a tél hava.

Köröttem már unokáim mosolya
…azt a Donnál nem felejtem el soha,
harci vágyam leányom, nekem nem volt…
menni kellett, mert így szólt a parola.

Kérdezem én: Mi volt édes nagyapa?

Mit is meséljek, hogy azért megértsed?
Másfajta fagy járt ott, mint ami felénk,
csizmánk talpa vásott, talpunk alatt jég,
csak az Isten hidege fagyott belénk.

Rájöttem kedves, ott az orosz télben…
mikor lőtt a muszka, a golyó pattant,
szikrázott a jégen, a puska kattant…
Nem voltam én harcos, ne hidd, még hős sem…

Nem gondolok pokolra én azóta
mint tűző, meleg, kénköves katlanra.
Számomra az a tél, a pokol tele
hideg, fagyott lelkek napja s éjjele.

Donyec medencének halott fagyjai,
emlékeken rémlenek az elesett
bajtársak kitűnt emberség nagyjai.
Egy borzalmas átok beteljesedett.

Ó kislányom, most megijesztettelek?

Nevess velem kedves, hisz volt ott móka.
Vásott csizmánkban jéggé fagyott kapca,
amikor végre melegre találtunk,
tetvektől hemzsegett szakadt kabátunk.

Á, hogy a tetvek bántottak bennünket?
Szomorú magány marta fel lelkünket.
A kínokért kin, s hogy vegyünk revansot?
Nyüzsgő tetveinknek adtunk parancsot.

Sorakozót fújtunk kabát korcába,
ujjaink tetves seregünk nyomába.
Mi lettünk a szablya életük felett,
ti tetves tetvek, nektek befellegzett!

A vezérkar már régen elfelejtett,
hadvezetésünk ábrándokat kerget.
Nem értettem még ott az orosz télben
miért is kellett nekem ezt megélnem.

Megélnem s túlélnem ugyan miért is?
Az a hadsereg mára már a fétis.
Te tudd édes lelkem, soha ne feledd
hazug világban kell élni életed.

Kérdésemre válasz,
te vagy édes lelkem,
érdemes volt élnem,
ott a muszka télben.
Érted hazatértem.
Nevess Te is értem.
Mosolyodat kérem.

2016. január 12. 1943-ban Donról hazatért II. hadsereg túlélőinek emlékére, mert nemcsak az elesetteknek jár virág.

Deák Mária
Author: Deák Mária

Deák Mária az Irodalmi Rádió szerzője. Az írás számomra a hétköznapi kreatív önkifejezés azon módja, ami boldogabbá tesz. A Gerecsében élek, szociális területen dolgozom. 2015. májusától írok rendszeresen amatőr szerzőknek szóló webes felületen.Több antológiában jelent meg versem és prózám.  A Holnap Magazin szerzője és az Irodalmi Rádió, alkotó közösségének tagja vagyok. 2017. júniusában a Holnap Magazin gondozásában jelent meg Tündérlabda című verseskötetem. Net kötetemet Kötöny vére címmel az Irodalmi Rádió készítette. A szerző netkötete az Irodalmi Rádió szerkesztésében:Kötöny vére

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Virágok

Edit Szabó : Virágok “Virágok, szép virágaim, Be kedvesek vagytok nekem !” mikor kinyíltok, álmaim kertjében ragyog színetek. Kora tavasz hoz indulót, melyet követ minden

Teljes bejegyzés »

kártékony

szeretett engem mamám onnan tudom hogy bár csak a hasznosat kedvelte mégis sütött-főzött rám ha nála nyaraltam kecske nyulak tyúkok veteményes voltak a büszkeségei a

Teljes bejegyzés »

Szól a hegedűm

Edit Szabó : Szól a hegedűm “Hegedülnek,szépen muzsikálnak,” Leány áll a fények sugarában, hosszú ruha fedi a termetét, pódiumon csak ő lesz a vendég! .

Teljes bejegyzés »

Mormolt, halk szavak…

Bánatosan mormolt, nyájas, halk szavak, Viharban is repülnek a madarak… Siránkozó lőrések vágyják a harcot, Én mikor vághatok csodálkozó arcot? Sokan várjuk, eljön az idén

Teljes bejegyzés »

Haladásban fékeződő élet

Hétköznapi pszichológia… a lét csapdájában. (Senrjon) Járvány még nem múlt végleg, De pluszban már van egy háború. Harc dúl egy hete… * (Senrjú) Lesz cudar

Teljes bejegyzés »