Deák Mária: Az eltűnt szobrok égi legendája (Bezerédi Gyula emlékére) A város hatalmas pályaudvar-épületének magasában, a homlokzati óránál a négy allegorikus szobor alakja az égi...

Megtaláltam a választ. Amikor azt mondják a versnek dallamosnak kell lenni, mert abban van a harmónia. Berda is leverte a rímek bilincsét, de Kassáknál találtam...

Keserű könnyem már gyűlik ölemben. Tenger árad. Szakad a vitorla. Nem veszed észre? Füled nem hallja? Árboc ropog, lék bugyog, vihar sírja feléd a bánatát...

Úgy tűnhet, szétszórt és fárad vagyok Az úton boszorkánytáncot lejtő szelek kavarják az avart. Ebből is látszik, hogy a felejtés ül a nyakamon. Régen a...

Hazug advent Álmot leső esték, adventi csillagok. Lekopott a festék, értetek sírhatok. Kihűlt szeretetben nem csillan már remény. Állunk mind, hitetlen, öröm, csend ünnepén. Hiába...

                                                Az...

Bár ködöt harapok reggelente, édes mézet csöpög az enyészet hava még nekünk. Az indián nyár után – pulóverbe bújok – régi sárcipőm visz fel a...

„Mindenki boldog hivatalból: csak nem mutathatja meg – sebeit!” – Berda József 1. A tiltás létrehoz. 2. A tagadással állítasz. 3. Aminek ellenállsz, az hat...

Elöljáróban annyit, hogy nem szeretnék többet evezni – no de a Tiszát még nem próbáltam – nyáron Szegeden Kohári Nándi evezős nap utáni Berda borvacsorát...

Már elmúltam 18 éves, amikor Berda Józseftől olvastam egy verset. Ez a vers a Különös idill volt. Nem könyvben, nem újságban, nem ajánlásra olvastam. Egy...