-
Kollár Nélia
Írások
Miért írok?
Azt, hogy miért kezdtem el írni, azt rengetegszer papírra vetettem. Azt, hogy miért ragadtam bele ebbe a szokássá vált időtöltésbe, az pedig a közel 10...
Az utolsó szál
Az eső csendesen kopogott az üres utcán. Egy nő lassan sétált egy piros lufival a kezében. Nem engedte el, azt hitte, ha elszáll, vele együtt...
A küszöbön állva
Tavalyi év augusztusában fenekestől fordult fel az életem. Szétnyílt a lábam alatt a talaj, és elnyelt a Tartarosz. Magába szippantott, én pedig hagytam. Napokon keresztül...
Mindenki a sarat tapossa
Minden embernek, aki a Földön él, minden nap meg kell küzdenie valamiért. Megélhetésért, az igazáért, a családjáért, a boldogságáért. Kérdés, hogy ezt hogyan tesszük. Méltósággal,...
Könyvszárnyak
Amikor kinyitok egy könyvet, a világ egy pillanatra elcsendesedik körülöttem. A betűk lassan életre kelnek, mint apró fények a sötétben, és én követem őket, mintha...
A kamra csendje
A nagymamám kamrája mindig hűvös volt, még nyáron is. Ahogy beléptünk, az illatok előbb értek oda, mint mi: lecsó, lekvár, befőtt. Mindennek megvolt a helye...