-
Utiné Kutas Klaudia
Írások
Az Életem Alapja – Neked
Láng vagy, Perzselő, pusztító, Meleget árasztva, Lelkemnek gyógyító. Fény vagy, Mely utat mutat, Árnyékot taszítva Segítesz, ki kutat. Eső vagy, Gyengéden áztató, Olykor áraszt, Szárazföldet...
A belső gyermek ébredése
Állok, a csendben, mereven, mint az acél. Edzett lelkem füstöt ereszt, S a füstön át keresem, mi is a cél? Ím, már füstben állok,...
Nagyapámnak
Emlékszem meleg őszi nap volt akkor, ültem az öreg hintaágyban, lógattam a lábam és az orrom. Hátrahajtott fejjel néztem fel a magasba, az égig nyúló...
Az éjkirály
Fulladok, bár lélegzem. Remegő ajkaimat a félelem fonalai vonják körbe, Arcom eltorzul, a felismerés a gyomrom rántja görcsbe. Fulladok, bár lélegzem. Szemem résnyire felnyitom,...