Edit Szabó : Vihar után Eső után bodor felhők az égen, gomolyognak szürkén és még fehéren, leány arcát haragosan formálják, „Iris,kinek a mosolya szivárvány.” Félkörívben...

Edit Szabó : Csilingel a szánkó Itt jár már az év utolsó hava, decembert írunk a naptárakban, nagyszakállú nézi csomagolást, „Mikulás ment a hátsó gangon...

Edit Szabó : Júniusi napforduló Kinyílottak már a rózsák, édes illatukat ontják, ablakokban a muskátli, minden színben úgy pompázik. Júniusi napforduló, meleg nyárban elinduló, megszületett...

Edit Szabó : November November,nem szeretlek, holnapjaim elvetted, első nap temetőben, erősen fogom őt meg. . Fejfán mosolygós arca, egykor régit mutatja, itt hagytalak titeket,...

Edit Szabó : Álmatlanul Kezdődik reggel a munka, ember kezének van dolga, akad háztáján és tudja, este végez,marad holnap. Ami ma nem jutott sorra, mert...

Edit Szabó : A hajnal könnye Felkelő Nap fényes csillag ragyog hajnal sötétjébe, ékes szeme messze pillant, meglepődik hajnal fényben. Falevélen a vízcseppek csillognak ő...

Edit Szabó : Az íróaszal fotelje Barna bőröm régóta maradt, nem kopott meg az évek alatt, hátamon csodás az ősiség, bátran mondom, testem most is...

Edit Szabó : Az éj vándorai Hatalmas kerek a megsárgult Nap, határtalan árnyékából újra pirossá vált a kék vizű nagy tó, színében vörös fénye látható....

Edit Szabó : Alkonyat Csendesen hullámzik tónak a vize, aranylón díszeleg égszínkék színben, alkonyat csendjében senki sem beszél, halkan sugárzik, csak szótlanul mesél. Nappali fényben...

Edit Szabó : Szívünk kapujában Felmentél a hosszú lépcsőkön, nem értettem, volt benne öröm? hisz nagy csendet hagytál itt nekem, örökre elveszítettelek ! Ágyamban a...