Edit Szabó : Vénülő idő . A gyermek megszületésével a kerek évek növekednek, az ember az idővel vénül, életében sokat tesz értünk. . Gyerekből felnőtt,...

Edit Szabó : Életünk a szeretet . Harmatcsepp csillan a fűszálakon, hajnali fény villan faágakon, reggeli ébredés, napfelkelte megéled életünk új ereje. . Új napunk...

Edit Szabó : Esti fények . Messze távol hegyek alatt megbújik és lemegy a Nap, vörösen csillantva fényét, ég alját pirosra festé. . Tó vizében...

Edit Szabó : Ideköt mindenem . Egyedül maradtam szeresem magamat? nem idegen helyen, de ki szeret engem ? . Elmenni nem tudok, és nem is...

Edit Szabó : Várjuk a Mikulást ! . Mikulás,Mikulás hol vagy már ? millió gyermekszem téged vár ! kíváncsi tekintetek keresnek, mit várnak te tőled,...

Edit Szabó : Ne közelíts ! . Múlnak az évek, egyre közelebb érek, nem mondom neved ! . Fejem hűsítem, soha nem szerettelek, kerülj messzire...

Edit Szabó : Deres, zúzmarás táj . Út mentén a szalmabálák sorakoznak olyan árván, dér lepte be mindegyiket, rétre ember mért nem figyelt. . Alatta...

Edit Szabó : Rőzseszedő . Sok-sok éves öregasszony keresztül megy minden hanton, ócska fekete ruhában, éles szeme sugarában messze tekint a világban. . Maga mögött...

Szabó Edit : Júlia szerelme – Evokáció : Balassi Bálint: Hogy Júliára talála… című versére. . Veled vagyok édes lelkem, Kezed nélkül szép szerelmem, Gyere...

Szabó Edit : Életregény az emberről . Zólyomi várúr elsőszülött gyermeke úrként jött e világra, korának elitje vitte gazdagságba és apja hatalmába, Felvidéki megyék,várak kapitánya...