Edit Szabó : Kacsintgató holdfény . Csodás az én lakóhelyem, ott,ahol az élet jelent békességet,boldogságot, napról-napra szebb világot ! . Tengerpartján szép kis házam, lenyugvó...

Edit Szabó : Soha ne legyen háború . Tél végén háború szele fúj, ágyúk és tankok döreje zúg, rakéták csapódnak házakba, emberek otthona dől romba...

Edit Szabó : Békét akarok Európában Oly rettenet a közeli szomszédság, hogy emberek halálát kik okozzák, egyetlen embernek tekintetében nem lehet hinni vakmerőségében. Országának egyeduralkodója,...

Edit Szabó : Magányos csónakos . Csíkot húz a tó vizére lemenő Nap sárga fénye, az ég alja vörös lánggal a víz színén muzsikálgat. ....

Edit Szabó : Visszaemlékezve . Több száz éves lakószoba, régen elment már lakója, elköltözött más világra, a lakhelyét fentről látja. . A gerendák szépek,tiszták, róluk...

Edit Szabó : Az Anya nyelve az anyanyelvem . Minden ember hol született, beszéli az anyanyelvet, első szava biztos mama, nem tudja még, mi a...

Edit Szabó : Szerelem és a házasság Szerelemből születhet a gyermek, és szemünk előtt felnevelkednek, anyai és apai szeretet, szemük fénye lesz az embereknek. ....

Edit Szabó : Várakozás Nyári napnak délutánján, magas fáknak hűvös árnyán megpihent az édes mama, mellette az öreg papa. Messze néznek révedezve, a tornácon elmerengve,...

Edit Szabó : Tél az erdőben Fenyő erdő magas fái közöttük egy út is látszik, fehér hóval telepedve, igazi tél, hó a teste. Vastag fehér...

Edit Szabó : Mezőségi táj Széles határ távolba lát, útja hosszán szép ez a táj, néha enged felhők felett letekintve házereszre. El-elszórva fehér házak, tanya...