150.kép – Nyáry Anett : Viharban c festményére Szabó Edit : Viharban Szürke felhős ég alatt suhannak a madarak, tengerár emelkedik, fodros hab keletkezik, vitorlás...

Edit Szabó : A szerelem csendje X. szonett . A csend ölelte vágy viharrá zordul, A fejekben barangolhat még tovább, Szemek fényében a tűzgolyó odább...

Edit Szabó : Trianon után is élünk . Sokat harcolt a magyar nép, megszenvedte történelmét, dúlta tatár, dúlta török, csatákban élt harcok között. . A...

Edit Szabó : Tóparton őszi vihar . Fénylő habok megszürkülten széllel magasra repülnek, átszelik a partok hosszát, nem kerülik a kanosszát. Zúgva törnek kövek mellé,...

Edit Szabó : Hiányzó jegenyék . Sok hosszú útnak fogták porát magasra nyúló jegenyefák, határ között oly elegánsan, az utak nyomán távolság van. . Útjelzőként...

Edit Szabó : Szilfák az úton . Vad vidékek szilaj fája bekerült a városkákba, magasra nőtt,mert vigyáztak, dísze legyen az utcáknak! . Isteneknek dicsősége minden...

Edit Szabó : Elviselhetetlen hőség . Csendes esti naplemente menekül a tó vizébe, tükröződik a szépsége, enyhülhet a nap hősége. . Nappaloknak forrósága tüzet okád...

Edit Szabó : Végre ! Végre, igazán örülök ! Furcsa ez az öröm,hiszen nem kézzel fogható, nem tárgyi és nem családi ! Egyszerűen természeti !...

Edit Szabó : Táncosnő voltam . Táncosnő voltam álmomban, felöltözve szép ruhában, testem fedte piros szépség, nekem rendelte a kék ég ! . Vállaimon lágyan...

Szabó Edit : Varázslat a természet Magam vagyok a természet rejtekén, a fák lombja és virágja eltakar, sokszor szállanak felettem a fecskék, hangjuk,a csiripelésük nem...