Sietve       intaháza    5.     Hallgatom a lépteid a kockaköveken, Elmosódott hangok zaja szűrődik, Az esti fényben, Bízok. Talán megsértettelek, lehet Már magam sem tudom,...

Válasz   intaháza  4.   Hangod olyan, mint a puha párna, Kedvesen szól: aki érzi, megtalálja Csak így látlak nap mint nap Vigaszt nyújtasz a világnak....

Megint ?intaháza  3.     Eljöttem újra, kínlódva a döntéssel Feszült hetek lassan teltek, Éjszakánként rám nehezedtek, Hosszú éjszakákon át kergettek.   Izzadó testemre remegés...

Szépség  intaháza  2.   Eljött az ősz kezdete, szomorú az ég is Sárgulnak a levelek tündökölnek mégis. Eső, szél jár csendesen, néha lehull egy levél,...

Neki  Ibinek,  intaháza   1   Elindultál reménnyel és tervvel Hosszú időt töltöttél vérző szívvel, Búval bánattal, örömteli percekkel Gondjaid nem mutattad, Lelked mélyére bezártad.  ...

Én és az Ősz Gesztenye fasor mellett, csendben lépdelek, és a ködtől majdnem félek. Estére ráereszkedik a városra, mindenre ránehezedik. cseppekben összegyűlik, lassan gördülve kúszik...

Csend, Nyugalom   Vár volt itt, most kőhalom Emlékéből ez maradt. Hajnali harmat könnye, száll S a nap sugarai halkan Az égre nyújtózkodnak már.  ...

  Henri de Toulouse-Lautrec   Odakint sírt ,sírt az éjszaka Merengve dacolva hideggel, Holdfényes lehelettel, Tiszta levegőben, Ezernyi jellel.   Sötétben, a magány is fáj...

Köd úszott a tájra fehér tejszerű pompa sejteni lehet csak amit látsz Isten a kezét leeresztette betakarta a napot.   Szellő sem suhan tova szinte...

Félelmeim   Félek az egyedülléttől a sehova tartozástól a jelen létbe támasztom a magányt.   Körülöttem néha gyerekzsivaj dobogás, beszéd, sikoly kacaj, merre vagy? szavak...