Igen, a mindennapi anyákról nem érdemes írni, pedig ők valósítják meg az igazit. Jó kis írás volt, egyébként kedvelem a szatírát oly annyira, hogy magam igazán abban érzem otthon magam, viszont ezen az oldalon senki sem olvas senkit, legfeljebb egy valaki – mint például én – valakit.
Igen, jó, hogy mindennek van egy napja, még akkor is, ha ráírnak azokra. Én október 31-én a reformáció napján születtem, mely sokaknak már a Haloven napja, amit nem tudok elfogadni, nem is érdekel, a halottaimból nem csinálok szórakozást. Sokkal fájóbb számomra a halál, mint, hogy viccként éljem át.
Nekem nem évente egyszer jut a temetői feladatokból, mert úgy érzem, hogy ha már van sír, azt amíg élek és tehetem gondoznom kell. Nekem nem lesz, mert nem szeretnék. Azt szeretném, ha a szívükben lehetnék csak jelen, nem pedig kötelesség.
Remek volt! Azért a kis újszülöttnek örülni kell és az ablakra is telik, hiszen eddig volt munkája az apukának. Nyilván dolgozik az anyuka is, hiszen ma csak az engedheti meg magának, hogy otthon legyen, akinek kicsi a gyermeke. Bízni kell és hinni az életben! Én a háború alatt fogantam és itt vagyok nyolcvan évesem. Testvérem is született, és milyen jó, hogy így döntöttek a szüleim, mert ők már rég elmentek, mi pedig itt vagyunk egymásnak, ahogy a gyermekeim és unokáim, sőt most már a dédunokáim is.
Ez a vers külön is megállja a helyét. Igen, kérdjük azt, aki már nincs közöttünk, de csak mi emlékezünk, mégis nehéz elfogadni, hogy a szeretett személyt már nem szólíthatjuk meg a valóságban.
Az emlékek velünk maradnak és bennünk élnek tovább.
Igen, a mindennapi anyákról nem érdemes írni, pedig ők valósítják meg az igazit. Jó kis írás volt, egyébként kedvelem a szatírát oly annyira, hogy magam igazán abban érzem otthon magam, viszont ezen az oldalon senki sem olvas senkit, legfeljebb egy valaki – mint például én – valakit.
Szeretettel: Rita
Igen, jó, hogy mindennek van egy napja, még akkor is, ha ráírnak azokra. Én október 31-én a reformáció napján születtem, mely sokaknak már a Haloven napja, amit nem tudok elfogadni, nem is érdekel, a halottaimból nem csinálok szórakozást. Sokkal fájóbb számomra a halál, mint, hogy viccként éljem át.
Szeretettel: Rita
Nekem nem évente egyszer jut a temetői feladatokból, mert úgy érzem, hogy ha már van sír, azt amíg élek és tehetem gondoznom kell. Nekem nem lesz, mert nem szeretnék. Azt szeretném, ha a szívükben lehetnék csak jelen, nem pedig kötelesség.
Szeretettel: Rita
Jó volt ez a körhinta hasonlót, bizony bele lehet szédülni a szerelembe.
Szeretettel: Rita
Remek volt! Azért a kis újszülöttnek örülni kell és az ablakra is telik, hiszen eddig volt munkája az apukának. Nyilván dolgozik az anyuka is, hiszen ma csak az engedheti meg magának, hogy otthon legyen, akinek kicsi a gyermeke. Bízni kell és hinni az életben! Én a háború alatt fogantam és itt vagyok nyolcvan évesem. Testvérem is született, és milyen jó, hogy így döntöttek a szüleim, mert ők már rég elmentek, mi pedig itt vagyunk egymásnak, ahogy a gyermekeim és unokáim, sőt most már a dédunokáim is.
Szeretettel: Rita
Kedves Zoé!
Ez a vers külön is megállja a helyét. Igen, kérdjük azt, aki már nincs közöttünk, de csak mi emlékezünk, mégis nehéz elfogadni, hogy a szeretett személyt már nem szólíthatjuk meg a valóságban.
Az emlékek velünk maradnak és bennünk élnek tovább.
Szeretettel: Rita
„itt hagytad bennem
magad…
s magadból
minden csodát…”
Szívet melengető sorok.
„mindenem megvan
a bizonyosságban,
hogy egykor voltál.”
Milyen jó, ha valaki így tud emlékezni, nem fájón, nem vádlón, hanem elégedetten.
„megmentettél…
én mégsem menthettelek…”
Sajnos ilyenkor döbbenünk rá, hogy mennyi minden, ami pedig végtelenül fontos számunkra, nem rajtunk múlik.
Egyik vers szebb volt, mint a másik.
Szeretettel: Rita
Nagyszerű, akkor is, ha nem sikerült jó megfejtést írnom. Valóban a LÉG szó utalhatott a légszennyezésre is.
Kiváló alkotás volt.
Szeretettel: Rita
Jó! Tetszéssel olvastam. A kép is hangulatos.
Szeretettel: Rita
Jók ezek a kihívások. Már én is részt vettem ilyen száz szavas alkotásban.
Tetszéssel jártam Nálad is.
Szeretettel: Rita