-
Tóth Lászlóné Rita
Írások
A tűz mesél
Ég még a vágy lángja a szemedben, melyet engedj el bölcsen, csendesen, hiszen magaddal viszed idővel, keserű földi léted végével. Emelt fővel járj, ne mutasd...
Semmi se múlik el
Semmi sem múlik el nyomtalan, néha a fájdalom hangtalan, a szívem örökre ott marad, bánatom helyére rászakad. Szaladni kell, míg a célba érsz, ilyenkor...
Sötét az éj
Sötét az éj, de te mégse félj, míg kezedhez ér lágyan egy kéz, s mikor köszönt új nap reggele, rád tekint szeretete. Kérdi: hogy...
Szép szavak
A szép szavak, nem boldogítanak, helyette mondj mindig valót, öröm adót, ahogy szól hárfa hang zene, a lélek úgy érezze, száll vele. Azért a kedvesség...
Őszinteség
Teri és Bori már az általános iskolától kezdve jó barátnők voltak. Apró kis titkaikat egymással beszélték meg, csak oda mentek, ahová mindkettőjüket elengedték a szüleik....
Szeptember
Akkor is szeptember volt, csodás, őszi tájjal, a szívemben örömmel, lelkemben pompával. Ó, de mennyire más volt akkor mégis minden, a szívem alatt már ott...
Hiú remény
Hintáztál és hitted, hogy az felrepít,a föld felett lebegve messzire visz.A hinta megállt, és le kellett szállnod,föld felett boldogságod nem találod.A boldogságot csak magadban keresd,amíg...
Csak játszottam (Hémeipeszben)
Kis cica nagy cica játszik, kis kutya nagy kutya fázik, játszik a szél a levéllel, én meg a tűzzel a fénnyel. Közben a csend szava...