A világ legkisebb hőse
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Tiszán innen, Dunán túl, de az is lehet, hogy épp közötte, volt egyszer egy szép, takaros kertes ház.
Gani Zsuzsa
2025.10.06.
2 hozzászólás
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Tiszán innen, Dunán túl, de az is lehet, hogy épp közötte, volt egyszer egy szép, takaros kertes ház.
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy tanya s a tanyán egy bárány. Forrón tűzött a Nap szegény jószágra hosszú órákon át. Elballagott a
Divatbemutatóra készültek az erdő vadjai. Közösen felállították a színpadot és feldíszítették. A háttérben halk zene szólt. A jó hangulathoz, még a szép idő is rásegített.
Szép tavaszi idő volt, rügyeztek a fák, a barka, virágzott az aranyvessző. A nap fent tündökölt az égen. – Közeleg a húsvét- mondta jókedvűen Tapsifüles,
Egyszer volt, hol nem volt, egy messzi, eldugott kis faluban, annak is a legutolsó parasztházában, a padláson éldegélt egy pókcsalád. Ez volt a legnagyobb pókcsalád
Volt egyszer egy csodálatos, napsütötte mező, ahol bodzabokrok, tiritarka virágok nyiladoztak, illatoztak, s a világ elé tárták szépségüket. Itt élt hétpettyes katica is, az aprócska,
Mindenféle tengereken és üveghegyeken túl, de még az Örök Hó Birodalmán meg a Nagy Okosságok És Repülő Autók Földjén innen, egy végtelen mocsarak által körülvett