Szép tavaszi idő volt, rügyeztek a fák, a barka, virágzott az aranyvessző. A nap fent tündökölt az égen.
– Közeleg a húsvét- mondta jókedvűen Tapsifüles, a húsvéti nyúl. – Biztosan tojja már a tojásokat Tyutyu, a tyúkanyó. – Teltek, múltak a napok, de tyúkanyónak bíz a színét se látták.
– Hol van tyúkanyó? Tojja már a tojásokat? – kérdezte aggódva Tapsifüles a baromfiudvar lakóitól.
– Nem láttam őt- felelte a kakas.
– Nem láttam őt- felelte a liba.
– Nem láttam őt- felelte a kacsa.
– Nem láttam őt- felelte a pulyka.
– Nem láttam őt- felelte a szarvasmarha.
– Nem láttam őt- felelte a juh.
– Nem láttam őt- felelte a kecske.
– Nem láttam őt- felelte a sertés.
– Vajon, hol lehet Tyutyu? – aggódott Tapsifüles.
– Kora hajnalban, még kakaskukorékolás előtt, a réten kapirgált, mert megéhezett. Azt mondta, hogy itt nem talál gilisztát. – felelte a veréb.
– Megyek, megkeresem. – mondta a húsvéti nyuszi.
– Itt vagyok a réten, de sehol se látom tyúkanyót. Tyutyu, hol vagy merre?- de senki se felelt.
– Nem láttad tyúkanyót? – kérdezte a sünit.
– Nem láttam- válaszolta.
– Nem láttam- felelte az épp arra röppenő lepke.
– Nem láttam- mondta a verőköltő bodobács.
– Vajon, hol lehet Tyutyu? Csak nem történt valami baja? – aggódott egyre jobban Tapsifüles.
– Ott kergeti a nyest!- kiáltotta a mezei pocok.
– Barátaim, gyertek, segítsetek! Együtt erősek vagyunk és el tudjuk űzni nyestet. – Elöl futott Tapsifüles, a nyomában bodobács, süni és a mezei pocok és szállt a lepke. Még időben utolérték és elzavarták a ragadozót. Tyúkocskát pedig visszakísérték a baromfiudvarig. Már nagyon várták. Tyutyu nem győzött hálálkodni, hogy megmentették a nyest karmai közül. Elbúcsúzott mezei barátaitól.
Tyúkanyó sebesen tojta a tojásokat, hogy időben el tudja küldeni Kakaskával Tapsifüleshez. Amikor már jó sok összegyűlt, ment a húsvéti nyuszi, hogy elővegye a festéshez a kellékeket. Az ám, de festék az nem volt!
– Elszaladok a boltba, veszek céklát. Attól lesz majd igazán szép a színük! Jó napot kívánok! Céklát szeretnék vásárolni!
– Sajnos, az nincs. Nincs még szezonja. Jöjjön vissza nyáron!
– Nyáron? De most van rá szükségem.
– Sajnos nem tudok segíteni. – Szomorúan battyogott haza Tapsifüles. Most mit tegyek? Nincs cékla, hogy festek most piros tojásokat? Attól tartok, hogy kifutok az időből és nem készülök el húsvétra. Milyen szomorúak lesznek majd a gyerekek, ha nem találnak a bokrokban hímes tojást! Mit tegyek? Mit tegyek?-töprengett tovább.
– Hurrá, megvan! Van otthon vöröshagymám. Annak a héja tökéletesen jó lesz. Mégis lesz piros tojás, de jó!- Tapsifüles nagy sebesen hozzálátott a munkához. Gyönyörű tojásokat festett. Az éj leple alatt eldugdosta őket a bokrokba, majd hazament.
Nagyon örült annak, hogy végül minden jól alakult.
Author: Gani Zsuzsa
Nyolc éve kezdtem verseket, meséket, történeteket írni, melyek főként a természetről, illetve hagyományőrzésről szólnak. Hiszen ismernünk kell a múltunkat és ezt a felmérhetetlen jelentőségű hagyatékot tovább is kell adnunk a jövő nemzedékének. Meséimen, verseimen, történeteimen keresztül szeretném segíteni a gyermekek teljes személyiségfejlesztését, a környezettudatos magatartás kialakítását, természet megszerettetését, megóvását, ezenfelül ékes magyar szavaink megbecsülését. Írás az egyik hobbim. Az irodalom és költészet szeretete táplálja lelkem. Jó érzés szárnyalni gondolataimmal. Szabadidőmet a családommal töltöm. Szeretünk utazgatni, sétálni, kirándulni. Megjelent könyveim: – 2018. Gani Zsuzsanna: Illemtudó mesék /Katica- könyv- műhely/ Bekerült az Aranykönyv TOP 10- be – 2019. /Előző könyv folytatása/ Gani Zsuzsanna: A Bummbele nyuszi család kalandjai 1. Számos folyóiratban, antológiában jelentek, jelennek meg verseim, meséim, történeteim. Tagja vagyok: Poet / irodalmi portál / 2016- óta Holnap Magazin Csermelyi Sándor irodalmi asztaltársaság 2021. óta Napkorong Irodalmi portál 2016. óta IRKA – Irodalom-kedvelők klubja 2016. óta és néhány más Fb irodalmi csoportnak
