Új tavasz
Nyári éjszakákon merre visz az álom? S ha eltűnik, vajon hol találom? Izzó parázs forró rejtekébe bújva? Zuhatag mögött, titkos barlang-kútba? Ha a hajnal sírva,
Nyári éjszakákon merre visz az álom? S ha eltűnik, vajon hol találom? Izzó parázs forró rejtekébe bújva? Zuhatag mögött, titkos barlang-kútba? Ha a hajnal sírva,
Laura magabiztos léptekkel haladt a strand felé vezető utcán, lazán himbálta világítótorony-mintás táskáját és mosolygott a szembejövőkre. Közben erősen összpontosított lépteire, nehogy a nyaralásra vett
a nyárnak vége az ősz közel örökségül mit hagyott reánk éjfél és hajnal között szabad ég alatt merengek új csillag ragyog az égen egy régi
Pillogó szirmon, pipacsvirágon pillong a pille, libben a teste. * Toll-puha fátylak összesimulnak, libegve-lengve rebben a lepke. * Pislogó lángok lejtenek táncot: pitypalanty selyme s
Egy nyári délután A susogó, hűs lomb alatt, nap sugara lassan halad, pihenésre a csend csábít, a nyár lustán, lomhán ásít. A függőágy is engem
Végtelennek tűnik. Hideg a kezem. Egyre sötétebb lesz az ég, És nincs kegyelem. Zavar már minden, Lankad a figyelem. „Talán hazugság volt, Hogy lesz