De zamatos ez a június, sugarat szór, tündököl fénye, forrón csókolgatja bőrömet, légben sistereg egész lénye. Sóhajtva tárom felé karom, számomra édes lélekbalzsam, illata tüdőmet
Valamit mondani szeretnék, ámbár nem is tudom, hogy kezdjem el, mert a torkomra fagyott a szó… Nézd, azok a búzakék fellegek éltető ragyogás az
Megint eltelt egy újabb év, és újra itt a perzselő nyár. Szenvedély lángol, izzik, forr és még a színekben sem sóvár. Megint eltelt egy
Nyár volt, csodaszép, felhőtlen idő, kék égen a nap békésen tündökölt. Csillámló hullámok fogócskáztak, csattanó csókjaik adtak örömöt. Felette lebegett az ősz, a tél,
1. Nyár van és igazán nagyon meleg. Messzebb elmosódnak az árnyak. S én távoli lidérc-képbe merengek. Minden mozdulat új erőt von el. S egy egykori
Még most is sokszor visszahúz a szívem áldott emlékű nagyszüleim kertjébe, gyermekkorom paradicsomába. Orromba kúszik a rózsák illata, fülembe cseng papucsom sarkának koppanása, ahogy végigszaladok
Balaton ringó nádszál, rigó rászáll. lapos köves sikló csúszka. selymes vizén fürge uszka. hajlott nyakú hattyú fújja. réce
VÉNUSZ Egy darabig hallgatta még a szél zúgását. Aznap nem járt kint. Fázott, nem volt kedve hozzá. Egész nap bent tartotta a hideg,
Legszebb nyaram…tán még nem volt. De igazán vágyom már oda… Hol el tudnék mindent, mi bánt feledni. A boldogság szirma bonthat csak sátrat. Tudnék ott
Legszebb nyaram nagyinál telt, Hol rezgése volt mindennek: Dallama a kerti szép életnek, Ritmusa a hullámzó csendnek. Még nemigen voltak elvárások, És félvállról vehettünk mindent.
Huszonéves voltam még, S az ifjúságom kezdetén… Mindenben élt a remény: Naggyá leszek majd egyszer én. A tengerpart hullámzott, Mint keblemen a lágy ruha. A
A legszebb nyáron mosolyognék, Amikor a tükörbe nézek. És minden áldott, hű reggelén Simogató mosolyod ébreszt. A tenger hulláma fürösztne, Víg madárcsacsogás kísérne. Éjjel-nappal fognám
1. Legszebb nyaram? -Amikor megismertelek: Azt mondtad, Szeretsz. S azt mondtam, szeretlek. Azóta is “legszebb nyaramat” töltöm Veled. Szemed a szememben, s kezed a kezemben.
Üdvözlet a nyárnak! A kertben egy szál virágnak! Üdvözlet a Napnak! A hajnali ragyogásnak! Fő hajtás az ősznek! A hulló falevélnek! Fő hajtás az estnek!
Rózsavirulás hoz a szívünkbe nyarat, élet-áldomást. Ifjúság nyarát idéző régi emlék – délibábos kép. Nyárba szállt lepke szárnyát tűzzel perzselte déli nap heve. Napfény
Emlékszem, úgy volt, lángoló nyár volt, pipacsmezőben búzavirágfolt. * Szemednek kékje az eget érte, felhők csücsültek a Nap tövébe. * Nevettünk, bújtunk, két gerle voltunk…
Nyár fülledt levegő rekkenő hő adj Uram esőt míg késő nem lesz felhőt lebbents kék égre déli szél Dúlj vihar lombokat tépj szerteszét tikkasztó idő
Életem első önálló nyaralásának elbeszélését szeretném veletek megosztani. Sokak számára talán bagatell dolog a nyári szabadság, s valahova elutazni, kikapcsolódni, de számomra sokáig a lehetetlennel volt egyenlő. Majd találkoztam a fővárosi ÖNÉ Egyesülettel, és minden megváltozott! Már harmadik éve nyaralok és utazom velük távoli vidékekre is! Ezekért a csodálatos élményekért nem csak nekik tartozom köszönettel, hanem Szandra barátnőmnek is, aki mind ebben segít, támogat, kísér! Olvassátok szeretettel ezt az írásomat is ebben a tikkasztó hőségben.
