Legszebb nyaram
Legszebb nyaram…tán még nem volt. De igazán vágyom már oda… Hol el tudnék mindent, mi bánt feledni. A boldogság szirma bonthat csak sátrat. Tudnék ott
Legszebb nyaram…tán még nem volt. De igazán vágyom már oda… Hol el tudnék mindent, mi bánt feledni. A boldogság szirma bonthat csak sátrat. Tudnék ott
Legszebb nyaram nagyinál telt, Hol rezgése volt mindennek: Dallama a kerti szép életnek, Ritmusa a hullámzó csendnek. Még nemigen voltak elvárások, És félvállról vehettünk mindent.
Huszonéves voltam még, S az ifjúságom kezdetén… Mindenben élt a remény: Naggyá leszek majd egyszer én. A tengerpart hullámzott, Mint keblemen a lágy ruha. A
A legszebb nyáron mosolyognék, Amikor a tükörbe nézek. És minden áldott, hű reggelén Simogató mosolyod ébreszt. A tenger hulláma fürösztne, Víg madárcsacsogás kísérne. Éjjel-nappal fognám
1. Legszebb nyaram? -Amikor megismertelek: Azt mondtad, Szeretsz. S azt mondtam, szeretlek. Azóta is “legszebb nyaramat” töltöm Veled. Szemed a szememben, s kezed a kezemben.
Ez a vidám történet Trakamakáról a kis piros traktorról és barátairól szól, akik egy csoportba járnak a traktorerdei óvoda Jármű csoportjába. Trakamaka hat éves, Kala
Bodza és Tappancs két vidám és furfangos törpe schnauzer, egy vidéki faluban, egy hatalmas ház, hatalmas udvarán boldog kutyaéletet élnek. Talán túlságosan is, ugyanis mindig
Üdvözlet a nyárnak! A kertben egy szál virágnak! Üdvözlet a Napnak! A hajnali ragyogásnak! Fő hajtás az ősznek! A hulló falevélnek! Fő hajtás az estnek!
Rózsavirulás hoz a szívünkbe nyarat, élet-áldomást. Ifjúság nyarát idéző régi emlék – délibábos kép. Nyárba szállt lepke szárnyát tűzzel perzselte déli nap heve. Napfény
Emlékszem, úgy volt, lángoló nyár volt, pipacsmezőben búzavirágfolt. * Szemednek kékje az eget érte, felhők csücsültek a Nap tövébe. * Nevettünk, bújtunk, két gerle voltunk…
Nyár fülledt levegő rekkenő hő adj Uram esőt míg késő nem lesz felhőt lebbents kék égre déli szél Dúlj vihar lombokat tépj szerteszét tikkasztó idő
Életem első önálló nyaralásának elbeszélését szeretném veletek megosztani. Sokak számára talán bagatell dolog a nyári szabadság, s valahova elutazni, kikapcsolódni, de számomra sokáig a lehetetlennel volt egyenlő. Majd találkoztam a fővárosi ÖNÉ Egyesülettel, és minden megváltozott! Már harmadik éve nyaralok és utazom velük távoli vidékekre is! Ezekért a csodálatos élményekért nem csak nekik tartozom köszönettel, hanem Szandra barátnőmnek is, aki mind ebben segít, támogat, kísér! Olvassátok szeretettel ezt az írásomat is ebben a tikkasztó hőségben.
Nyári éjszakákon merre visz az álom? S ha eltűnik, vajon hol találom? Izzó parázs forró rejtekébe bújva? Zuhatag mögött, titkos barlang-kútba? Ha a hajnal sírva,
Elöljáróban annyit, hogy nem szeretnék többet evezni – no de a Tiszát még nem próbáltam – nyáron Szegeden Kohári Nándi evezős nap utáni Berda borvacsorát
Laura magabiztos léptekkel haladt a strand felé vezető utcán, lazán himbálta világítótorony-mintás táskáját és mosolygott a szembejövőkre. Közben erősen összpontosított lépteire, nehogy a nyaralásra vett
a nyárnak vége az ősz közel örökségül mit hagyott reánk éjfél és hajnal között szabad ég alatt merengek új csillag ragyog az égen egy régi
Pillogó szirmon, pipacsvirágon pillong a pille, libben a teste. * Toll-puha fátylak összesimulnak, libegve-lengve rebben a lepke. * Pislogó lángok lejtenek táncot: pitypalanty selyme s
Egy nyári délután A susogó, hűs lomb alatt, nap sugara lassan halad, pihenésre a csend csábít, a nyár lustán, lomhán ásít. A függőágy is engem