Rózsa Iván: Nemzedéknyi magány

 

 

Rózsa Iván: Nemzedéknyi magány

 

 

Szemed tapad a kilincsre:

Hátha benyitnak…

Füled fülel a csengőre:

Hátha a fiad…

Megőszültél tisztességben:

Jutalmad a magány?

Dolgoztál, gyermeket neveltél:

Isten maga a talány…

Társad elment, magadra maradtál:

Megoldás egy macska?

Barátnődnél ugyanez a helyzet:

Pedig ő sem csacska…

Idegenül egy elidegenedett világban:

„A Föld fog sarkából kidőlni…”

Minden érték ellenkezőjére fordult:

Legjobb innen kitörni…

Mi lenne hát a megoldás?

Beszélgetni, beszélgetni…

Nem vagy egy kicsit te is hibás?

Próbáld az életet kicsit még élvezni!

 

 

Budakalász, 2016. január 12.

 

 

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Kámfor | Széphegyi Patrik

Receptorok ingatag ingert továbbítanak, így égsz tök véletlenül el bennem tökéletlenül. Képletté lett szívem falán hiányod, mely teljes talány, megoldást sem sejtenek a neurotranszmitterek. Az

Teljes bejegyzés »

Évgyűrő | Széphegyi Patrik

Kidőlt a vén gesztenyefa, mi kertünk végén állott, Arcán a cseppfolyós idő ráncos kéreggé szilárdult. Láthatatlan vasfogak közt őszbe hajló koronáját Természetes reakciók módszeresen korrodálták

Teljes bejegyzés »

Én

Festett képek körbevesznek, minden más csak ámulat, úgy érzem már alig élek, kissé terhes ez a változat. Szám sarkából, véres foltként, lassan csöpögnek a szavak,

Teljes bejegyzés »

Mint a zongora

Sarokban a kopott zongora, porlepte mocskos padló, szebb időket látott harmónia, ócska színpadon törött palló. Megannyi emlék, szerelmes szót zengő sanzon, zengő, pörgő billentyűk, lélek

Teljes bejegyzés »

Titkod

Itt ég bennem titkod, mit bíztál rám óvatlan. Égeti, kínozza lelkem, a kimondatlan szó, mit karmoló ördög, kaparja torkom, kimondatlan, szótalan. A szó. A kimondatlan.

Teljes bejegyzés »